Osztrák-magyar családi pótlék vita – tárgyaltak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bécsben tárgyalt szerdán Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár egyebek közt a Nyugat-Balkánról és a migrációról, de szóba hozta a magyar munkavállalókat hátrányosan érintő családipótlék-változtatás kérdését is. 


Takács Szabolcs  elmondta, hogy fő tárgyalópartnere Gernot Blümel EU-ügyekért felelős – továbbá kulturális-, művészet- és médiaügyi – miniszter volt. Július 1-jétől Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke. 

Takács Szabolcs kérte, hogy Bécs vegye figyelembe Magyarország különleges helyzetét, nevezetesen azt, hogy a schengeni övezet határállama, így felelőssége óriási. 

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

Takács Szabolcs közölte, hogy Magyarország uniós fórumok elé viszi az osztrák-magyar családipótlék-vitát, és kérte, hogy Bécsben vegyék figyelembe az egyenlő elbánás elvét, hiszen az Ausztriában dolgozó magyarok ott fizetik társadalombiztosítási hozzájárulásokat, ezért az osztrákokkal egyenlő jogosultságok illetik meg őket a családi pótlék tekintetében is. 

Szó volt még a tárgyalásokon a közlekedési szektor szabályozási reformjáról, nevezetesen arról, hogy a magyar álláspont szerint a fuvarozás mobil munkavállalás, amelyre nem vonatkozhatnak a kiküldetési irányelvek szabályai.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.