Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország elfogadja a minimálbérre vonatkozó európai uniós elveket, azonban az az álláspontja, hogy a szabályozást a tagállamoknál kell hagyni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken Portóban, miután megbeszélést folytatott Ana Mendes Godinho portugál munkaügyi és szociális miniszterrel a szociális kérdésekkel foglalkozó, csúcsszintű EU-tanácskozást megelőzően.
A találkozón megosztották egymással a koronavírus-járvány alatti munkaerőpiaci tapasztalatokat, és szóba került az európai minimálbér kérdése is. A miniszter kijelentette, hogy a kormánynak ezen a csúcstalálkozón is kiemelkedő törekvése a munkavállalók védelme. Álláspontja szerint a minimálbér szabályozását az unióban a tagállamoknál kell hagyni, hiszen ők rendelkeznek azzal az eszközrendszerrel, amelynek alapján a minimális bért értelmezhetően tudják befolyásolni. Magyarországon 2010 és 2021 között 128 százalékkal nőtt a minimálbér, más megoldások alapján ennyit nem lehetett volna elérni – hangoztatta Palkovics László.
A járvány tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a gazdasági nehézségek közepette az európai országok jelentős része egyebek között a rövidített munkaidő révén tudta támogatni a munkavállalókat. Ezen belül Portugália és Magyarország is bevezette azt, hogy a munkavállalók egy része egyéni fejlesztésként külön tréningen vett részt. Mindkét országban tartottak emellett informatikai, digitális képzéseket, ezeknek a tapasztalatai mindkét oldalon sikeresek.
Szóba került a távmunka szabályozása is, ahol a két ország eltérő megoldást választott. Magyarország a túlszabályozás elkerülésére törekedett, a munkaadók és a munkavállalók megállapodására bízta néhány keretszabály létrehozását. Portugáliában viszont kötelezővé tették a távmunkát ott, ahol erre lehetőség volt. Mindkét országban kedvezőek ennek tapasztalatai, Portugáliában huszonegynéhány százalék tudott otthonról dolgozni, Magyarországon a távmunkában tevékenykedők aránya 2 százalékról 17 százalékra ment fel.
(MTI)
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
