Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország elfogadja a minimálbérre vonatkozó európai uniós elveket, azonban az az álláspontja, hogy a szabályozást a tagállamoknál kell hagyni – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter pénteken Portóban, miután megbeszélést folytatott Ana Mendes Godinho portugál munkaügyi és szociális miniszterrel a szociális kérdésekkel foglalkozó, csúcsszintű EU-tanácskozást megelőzően.
A találkozón megosztották egymással a koronavírus-járvány alatti munkaerőpiaci tapasztalatokat, és szóba került az európai minimálbér kérdése is. A miniszter kijelentette, hogy a kormánynak ezen a csúcstalálkozón is kiemelkedő törekvése a munkavállalók védelme. Álláspontja szerint a minimálbér szabályozását az unióban a tagállamoknál kell hagyni, hiszen ők rendelkeznek azzal az eszközrendszerrel, amelynek alapján a minimális bért értelmezhetően tudják befolyásolni. Magyarországon 2010 és 2021 között 128 százalékkal nőtt a minimálbér, más megoldások alapján ennyit nem lehetett volna elérni – hangoztatta Palkovics László.
A járvány tapasztalatairól szólva elmondta, hogy a gazdasági nehézségek közepette az európai országok jelentős része egyebek között a rövidített munkaidő révén tudta támogatni a munkavállalókat. Ezen belül Portugália és Magyarország is bevezette azt, hogy a munkavállalók egy része egyéni fejlesztésként külön tréningen vett részt. Mindkét országban tartottak emellett informatikai, digitális képzéseket, ezeknek a tapasztalatai mindkét oldalon sikeresek.
Szóba került a távmunka szabályozása is, ahol a két ország eltérő megoldást választott. Magyarország a túlszabályozás elkerülésére törekedett, a munkaadók és a munkavállalók megállapodására bízta néhány keretszabály létrehozását. Portugáliában viszont kötelezővé tették a távmunkát ott, ahol erre lehetőség volt. Mindkét országban kedvezőek ennek tapasztalatai, Portugáliában huszonegynéhány százalék tudott otthonról dolgozni, Magyarországon a távmunkában tevékenykedők aránya 2 százalékról 17 százalékra ment fel.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
