Pékeket, cukrászokat, vagyonőröket ellenőriz a munkaügyi hatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén a sütő- és cukrászipari tevékenységet folytató vállalkozások körében tart majd célvizsgálatokat a munkaügyi hatóság, de sok ellenőrzésre számíthatnak a személy- és vagyonvédelem területén dolgozó cégek is. A korábban bejelentés nélkül foglalkoztató társaságok 80 százaléka újabb ellenőrzésre számíthat.

Idén az elmúlt évekhez hasonlóan a munkaügyi hatóság kiemelt figyelmet fordít a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságának növelésére, ezért elsősorban a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások ellenőrzésére fókuszál. Ezen a körön belül is kiemelt figyelemmel fogja vizsgálni a fokozott védelemre szoruló munkavállalók (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, mozgáskorlátozott vagy egyéb testi fogyatékos munkavállalók) foglalkoztatási körülményeit, valamint a pihenőidő és az éves fizetett szabadság munkavállalók részére történő jogszabályoknak megfelelő biztosítását.

Míg a korábbi években a mezőgazdasági, építőipari kivitelezési és kereskedelmi tevékenységek, valamint a kölcsönzött munkavállalók munkakörülményeinek vizsgálata állt fókuszban, addig 2019-ben a munkaügyi hatóság elsősorban a sütő- és cukrászipari tevékenységet folytató vállalkozások körében fog célvizsgálatot tartani. Emellett a vizsgált munkáltatók legalább 10%-a a személy- és vagyonvédelem területéről fog kikerülni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi évek fókuszterületei lekerülnének az ellenőrzési térképről, ugyanis a korábban bejelentés nélkül foglalkoztató munkáltatók 80%-a számíthat utóellenőrzésre.

Az eddig felsorolt munkáltatókon kívül fokozottan számíthatnak ellenőrzésre a veszélyes munkaeszközt, anyagot és technológiát alkalmazó, zajjal, kéz-karrezgéssel, veszélyes anyagokkal/keverékekkel, rákkeltő vagy mutagén anyagok expozíciójával, biológiai kóroki tényezők jelenlétével járó tevékenységet folytató munkáltatók, amelyek jellemzően az építőiparban, a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az egészségügyben működnek. Ilyen munkáltatóknál történő ellenőrzés során a munkaügyi hatóság kiemelten fogja vizsgálni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi előírások betartását is.

„Tapasztalataink szerint a munkaügyi hatóság leginkább olyan munkáltatókat von ellenőrzés alá, amelyek az általános munkarendtől eltérő munkarendben, így például többműszakos vagy megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztat munkavállalókat, illetve munkaidőkeretet alkalmaz vagy többes foglalkoztatás történik, azaz több munkáltató által létesített munkaviszonyban foglalkoztat munkavállalókat. A hatóság által kezdeményezett munkaügyi ellenőrzések mellett azonban számos olyan esettel is találkozunk, amikor az ellenőrzés munkavállalói vagy munkavállalói érdekképviseleti szerv bejelentésének kivizsgálására indul. Az ilyen jellegű bejelentések leggyakoribb kiváltó oka a munkavállaló és a munkáltató között a távolléti díj és/vagy a bérpótlékok számításával és kifizetésével kapcsolatos elszámolási vita” – mutatott rá dr. Majoros Gábor T., a Deloitte Legal ügyvédje.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).