Platformalapú munkavégzés: tilos lesz a kirúgás automatizált döntés alapján
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
A Parlament és a Tanács által februárban kialkudott, és szerdán 554 szavazattal, 56 ellenében és 24 tartózkodással elfogadott új szabályok célja, hogy biztosítsák a platform-munkavállalók foglalkoztatási státuszának helyes besorolását, valamint hogy korrigálják a színlelt önfoglalkoztatást. Emellett – az Európai Unióban először – szabályozzák az algoritmusok munkahelyi használatát.
Foglalkoztatási viszony
Az új jogszabály bevezeti a munkaviszony vélelmét (szemben az önfoglalkoztatással), amely akkor lép életbe, ha a nemzeti jog és a kollektív szerződések alapján, valamint az uniós ítélkezési gyakorlat figyelembevételével ellenőrzésre és irányításra utaló tények állnak fenn a munkaviszonyban.
Az irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése. A bizonyítási teher a platformot terheli, vagyis a platformnak kell bizonyítania, hogy nem áll fenn munkaviszony.
Az algoritmikus irányításra vonatkozó új szabályok
Az új szabályok biztosítják, hogy a platformalapú munkát végző személyt nem lehet elbocsátani vagy kirúgni egy algoritmus vagy egy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntés alapján. Ehelyett a digitális munkaplatformoknak emberi felügyeletet kell biztosítaniuk a platformalapú munkát végző személyeket közvetlenül érintő fontos döntések tekintetében.
Átláthatóság és adatvédelem
Az irányelv olyan szabályokat vezet be, amelyek erőteljesebben védik a platformalapú munkát végző személy adatait. A digitális munkaplatformok nem dolgozhatnak fel bizonyos típusú személyes adatokat, például valakinek az érzelmi vagy pszichológiai állapotára és személyes meggyőződésére vonatkozó adatokat.
A jelentéstevő szerint
A témában illetékes EP-képviselő, Elisabetta Gualmini (S&D, Olaszország) elmondta: „Ezzel az irányelvvel az EU-ban akár 40 millió platformalapú munkát végző munkavállaló is tisztességes munkafeltételekhez juthat. Ez a történelmi jelentőségű megállapodás méltóságot, védelmet és jogokat biztosít számukra. Helyre fogja hozni a színlelt önfoglalkoztatást, megakadályozza a tisztességtelen versenyt, védi a valódi önfoglalkoztatást, és úttörő szabályokat vezet be az algoritmusok kezelésére vonatkozóan. Ez globális szinten valódi mércévé válik. Büszkén mondhatom: Európa megvédi a munkavállalóit, a szociális modelljét és a gazdaságát.”
A következő lépések
Az elfogadott szöveget most a tagállami kormányokból álló Tanácsnak is hivatalosan el kell fogadnia. Ezután kihirdetik az EU Hivatalos Lapjában, majd a tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az irányelv rendelkezéseit beépítsék nemzeti jogszabályaikba.
Háttér
Az Európai Bizottság 2021-es elemzése szerint több mint 500 digitális munkaplatform működik, és az ágazat több mint 28 millió embert foglalkoztat – ez a szám 2025-re várhatóan eléri a 43 milliót. A digitális munkaplatformok számos gazdasági ágazatban jelen vannak, legyen szó „helyi”, például fuvarmegosztó és ételkiszállító sofőrökről, vagy online, például adatkódolással és fordítással kapcsolatos szolgáltatásokról.
Míg a platformokon dolgozók többsége hivatalosan önálló vállalkozó, körülbelül 5,5 millió ember tévesen minősülhet önálló vállalkozónak.
E jogszabály elfogadásával a Parlament a polgárok elvárásainak tesz eleget a befogadó munkaerőpiacokkal és a digitális innovációval kapcsolatban a szociális és fenntartható gazdaság megerősítése érdekében, amint azt az Európa jövőjéről szóló konferencia következtetéseinek 13. javaslata, 13. cikkének (5) bekezdése és 35. cikke (1) bekezdésének (3) bekezdése is kifejezi.
(https://www.europarl.europa.eu/)
