Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaerő-tartalék aktivizálásának fontosságáról beszélt egyebek mellett Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára, aki egy keddi konferencián azt is hangsúlyozta, hogy a versenyszférában több munkavállalóra van szükség, mint amennyi állás nélküli, foglalkoztatható ember van Magyarországon.
Bodó Sándor a gödöllői foglalkoztatáspolitikai konferencián kifejtette: az álláskeresőkön kívül a munkaerő-tartalék részét képezik a kisgyermeket nevelő szülők, akik gyermeküket bölcsődébe járathatják, és azok, akik részmunkaidős foglalkoztatást tudnának vállalni, ha nagyobb lenne a kínálat. Jelentős a számuk azoknak is, akik nem jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi rendszerben, „valahogy, valamiből megélnek, de a rendszer számára láthatatlanok”. Az ő bevonásukra is eszközöket kellene találni – fűzte hozzá Bodó Sándor.
Az államtitkár a Pest Megyei Kormányhivatal által szervezett konferencián arról is beszélt, hogy a versenyszférában különösen feszítő a cégek által keresett, adott képzettségű munkavállalók hiánya, igaz, a cégek ezt részben ellensúlyozzák saját képzéssel, ha alkalmas jelentkezőket találnak.
Karakó László miniszteri biztos kiemelte: a munkaerő-tartalék 54 százaléka 6 megyében található (Borsod-Abauj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Somogy, Baranya megye). Aktivizálásukat szolgálja a munkerőpiaci reformprogram is, amely azok munkához jutását segíti a munkaügyi szervezetek és a munkaadók hatékonyabb együttműködésével, akiket kevesebb képzéssel, hatékony munkaszervezéssel ki lehet helyezni a munkaerőpiacra.
A konferencia házigazdája Tarnai Richárd Pest megye kormánymegbízottja felidézte, hogy 2010-ben az összeomlás szélén állt a magyar gazdaság, ekkor ígérte meg a kormány, hogy egymillió új munkahelyet fog létesíteni 10 év alatt. Ebből másfél év van még hátra és már 800 ezer munkahely jött létre – fűzte hozzá.
Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.
Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) munkahelyi hőguta és hőstressz megelőzési terv – hőségprotokoll -, kidolgozását, ennek kollektív szerződésbe építését, valamint a jelenleginél jóval gyakoribb hatósági ellenőrzést szorgalmaz.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
