EB: a Juncker-terv 1,1 millió munkahely létrejöttét segítette


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Körülbelül 1,1 millió munkahely létrejöttét segítette és 0,9 százalékkal járult hozzá az Európai Unió bruttó hazai termékének (GDP) növekedéséhez az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) – közölte kedden Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

Becslések szerint a 2015-ben elindított, Juncker-tervnek is nevezett EFSI 2022-re 1,8 százalékos GDP-bővülést és 1,7 millió új munkahely megteremtését tudja majd felmutatni – ismertetett egy friss jelentést a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén.

Kiemelte, hogy a beruházásösztönző intézkedéscsomag keretében eddig mintegy 432 milliárd eurót mozgósítottak, amelynek túlnyomó része magánforrásból származik, s jelenleg is több mint egymillió kis- és középvállalkozást támogatnak.

“Mindig is mondtam, hogy az EFSI nem gyógyír minden bajra, de büszkék lehetünk az eredményekre” – fogalmazott, hozzátéve, hogy 2000 óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliségi ráta az EU-ban.

A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítsék elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon, ilyen ösztönzők nélkül esetleg túl kockázatosnak ítélne.

Jean-Claude Juncker egyebek mellett kitért arra is, hogy az EU 2014 óta tizenöt országgal kötött kereskedelmi megállapodást, az uniós export 15 százalékkal nőtt.

A migráció kapcsán aláhúzta, hogy 2015 szeptemberéhez képest több mint 90 százalékkal csökkent az érkezők száma, s az évek során a tengeri műveletekben több mint 760 ezer ember életét sikerült megmenteni.

Hozzátette, erősíteni kell az Európai Unió szerepét a világban, ehhez szerinte minősített többségi döntéshozásra kellene áttérni az uniós tagállamok tanácsában a fontosabb területeken.

“Büszke vagyok rá, hogy az elmúlt években kis része voltam valaminek, ami sokkal nagyobb és fontosabb bármelyikünknél” – mondta a képviselők előtt.

“Továbbra is harcolni kell Európáért, és az ostoba nacionalizmusok ellen. Éljen soká Európa! – zárta a beszédét, amelyet hosszan tartó taps követett az egyébként csak félig teli ülésteremben.

A strasbourgi vitán Juncker ötéves mandátumát értékelték, mivel nagy rá az esély, hogy a bizottság jelenlegi elnöke most jelenik meg utoljára a képviselőtestület előtt.

Juncker közel húsz éven keresztül volt Luxemburg kormányfője, teljes politikai karrierje során 147 EU-csúcstalálkozón vett részt, ami rekordnak számít.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 26.

Kamerás megfigyelés a munkahelyen

Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.

2022. szeptember 20.

Joggal való visszaélés tilalma

A munkajog egyik fontos alapelve a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagy ismertebb nevén a joggal való visszaélés tilalma. A joggal való visszaélés lényegében olyan magatartást takar, ami látszólag megfelel a szabályoknak és jogszerűnek tekinthető, azonban figyelmen kívül hagyja az adott norma tényleges célját és társadalmi rendeltetését. Bármely jog gyakorlása csak úgy lehet jogszerű, ha egyszersmind nem ütközik a joggal való visszaélés tilalmába.