Rezsicsökkentés: államilag beárazott kirúgások?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szakszervezeti vezetők szerint nem kizárt, hogy a kormány előre „beárazta” a rezsicsökkentés és az energiaszolgáltatókat fenyegető újabb intézkedések foglalkoztatási hatásait, azaz céljai elérése érdekében eleve számol a várható nagyarányú elbocsátásokkal, de a probléma kezelésére nem készít intézkedési tervet.
Egyelőre nem tudni, az energiaszolgáltatók bármelyike is fontolgatja-e a kivonulását a magyar piacról, mint ahogy azt sem, a gázszektor résztvevői terveznek-e bírósági eljárást az újabb kormányzati elképzelések miatt – jelentette ki újságírói kérdésekre válaszolva Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke egy minapi háttérbeszélgetésen, miután több gázszolgáltató képviselőjével – munkaadói és érdekvédelmi résztvevőkkel – szakmai kerekasztal tanácskozást tartott a rezsicsökkentés várható munkaerőpiaci hatásairól.
Az elnök elmondta, egyelőre még csak megbecsülni sem lehet, mekkora elbocsátásokkal járhat a rezsicsökkentés a közüzemi szolgáltatóknál, s a nekik beszállító vállalkozásoknál, de a negatív hatások már most jól érzékelhetők. A rezsicsökkentés hatására visszafogott beruházások főként az ezekben közreműködő beszállítókat kényszerítik akár több száz fős elbocsátásokra. Ami közvetlen példaként már ismert: bejelentették, hogy a francia GDF Suez tulajdonában lévő Duna-menti Erőmű gázüzemének leállítása következtében sokszáz fős leépítés lesz a következő időszakban. Az is jól látszik már, hogy az érintett gáz-, áram- és vízszolgáltató cégeknél a dolgozók is megérzik a rezsicsökkentés hatását, hiszen a vállalatok az országos átlagnál kisebb, vagy nulla százalékos béremeléssel, másutt a cafeteria visszamenőleges csökkentésével próbálják elkerülni az elbocsátásokat. Különösen, hogy a hamarosan a duplájára emelkedő tranzakciós illeték további jelentős terhet jelent ezeknek a szolgáltatóknak.
Székely Tamás szerint a kormányzati intézkedések végrehajtásában jól látszik, hogy a kabinet nem törődik ezek foglalkoztatási hatásaival, bár az sem kizárt, hogy a várható elbocsátásokat „egyszerűen beárazták” a döntések meghozatalakor.
Tovább nehezíti a foglalkoztatási hatások megítélését az a jogszabály-módosítás, amellyel a szolgáltatókra terhelik a gázkészülékek és -hálózatok kötelező átvizsgálásának – netán felújításának –költségét. Csakhogy a jogszabály nem tér ki arra, ezt csak a szolgáltatók alkalmazottai, vagy netán alvállalkozók is végezhetik-e majd. Székely Tamás sajnálatosnak nevezte, hogy bár többször kezdeményeztek egyeztetést Németh Szilárddal, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős országgyűlési képviselőjével a részletek tisztázására, ám mindeddig választ nem kaptak. Remélik ugyanakkor, hogy a találkozóra augusztusban vagy szeptemberben mégis sor kerülhet.
Az Adó Online kérdésére – a gázszolgáltatókkal történt találkozón elhangzott-e akár informális megjegyzés is arra vonatkozóan, hogy a cégek terveznek-e bírósági eljárást az új felülvizsgálati előírás miatt – a konföderáció elnöke kijelentette: egyetlen erre vonatkozó említés sem hangzott el. Megjegyzésünkre ugyanakkor maga is úgy vélte: ez a feladat országosan akár százmilliárdos többletkiadást jelenthet a szolgáltatóknak, ami újabb elbocsátási hullámmal fenyegethet.
A szakszervezeti konföderáció többek között ezért is szeretné, hogy a hálózat-felülvizsgálat és a rezsicsökkentés miatti esetleges leépítéseknél ismét alkalmazni lehessen a korábbi korengedményes nyugdíjazáshoz hasonló foglalkoztatáspolitikai eszközt. Így a nyugdíjkorhatárhoz közeli dolgozók nem kerülnének az utcára, mivel a végkielégítésre szánt pénzt akár az öregségi nyugdíjkorhatárig hátralévő járulékok fizetésére is lehetne fordítani. Egy, a vegyipari cégek körében végzett felmérés szerint egyébként ezek a munkaadók kivétel nélkül élnének egy korengedményes nyugdíjszerű konstrukció lehetőségével.
Egy másik újságírói kérdésre Székely Tamás azt mondta, egyelőre arról sincs tudomásuk, hogy az energiaszektort érintő kormányzati intézkedések miatt bármely energiaszolgáltató fontolgatná kivonulását a magyar piacról. Az azonban kétségtelen, hogy a kollektív szerződések már elindult újragondolása, a szociális juttatások csökkentése akár egy magasabb eladási árat is jelenthet, ha az energiacég jelenlegi tulajdonosa a vállalat értékesítése mellett döntene.
| Hamarosan itt a gigaszakszervezet
A magyar szakszervezeti tagság mintegy kétharmadát képviselheti majd a várhatóan ősszel megalakuló gigaszakszervezet, mely az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) egyesülésével jön létre – ezt szintén a háttérbeszélgetésen jelentette be Székely Tamás. Hozzátette, ez azt jelenti, hogy egyesült szövetségnek 300-350 ezer tagja lesz. A három tömörülés idén május elsején jelentette be, hogy egységes szakszervezeti konföderációt hoznak létre, és munkacsoportokban elkezdik az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket. A névválasztásról szóló döntés folyamatban van, de az már valószínű, hogy a gigaszakszervezetnek egy elnöke és két elnökhelyettese lesz, utóbbiak egyike a köz-, másika a versenyszféráért felel majd.
Székely Tamás kiemelte, az Autonómok olyan konföderáció létrehozásában érdekeltek, amely a versenyszféra, a közüzem és a közszféra munkavállalóit képviseli, egy, a mindenkori politika számára megkerülhetetlen szakszervezetként. Amellett, hogy egy hatékonyabb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szövetséget szeretnének létrehozni, el kell kerülni, hogy kétpólusúvá váljon a szakszervezeti mozgalom. Fontos szerepet kapnak majd az egyes ágazatok, valamint szakmai alapon új területi képviseleti rendszert alakítanak ki. Székely Tamás szerint a verseny- és a közszféra közötti szolidaritási kapocs elgyengült, de bízik benne, hogy a megújult együttműködés ezt is újra feléleszti. |
