Rezsióradíj: nem teljes megoldás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Várhatóan már az ősszel életbe lép az a kormányrendelet, amely minimális rezsióradíjat határoz meg a biztonsági cégek számára. A BDO Magyarország álláspontja szerint az intézkedés jó irány a vagyonőri szakma fehérítése felé, ám érezhető változást csak az alvállalkozói láncok végén szereplő, szándékosan fantomizált cégekkel való trükközés megakadályozása hozhat. Ehhez jogszabályi szinten kellene rögzíteni a megrendelők gondossági kötelmét is.


Mindenki a zsebbe fizetésben érdekelt

A minimális vagyonőri rezsióradíj, melynek bevezetése több százezer munkavállalót érinthet, a tervek szerint a közbeszerzési pályázatokon való indulás feltétele lesz. Célja, hogy a szóban forgó cégek ne tudják minimálbér alatt foglalkoztatni munkavállalóikat. Ezt azonban eddig is, ezután is igen nehéz lesz ellenőrizni – áll a BDO Mgyarország közleményében.

Ameddig ugyanis lesznek olyan munkavállalók (jellemzően főfoglalkozású vagy nyugdíjazott belügyi alkalmazottak), akik rendes jövedelmük kiegészítéseként nyomott béren is örömmel vállalják a feladatot, addig az irreálisan alacsony bérek és a zsebbe fizetés rendszerét nehéz lesz felszámolni.

„Noha a vagyonvédelem évek óta kiemelt területe a munkaügyi ellenőrzéseknek, minimálbér alatti foglalkoztatás vagy ’zsebből zsebbe történő bérfizetés’ miatt ritkán szankcionálnak cégeket – magyarázza Máriás Attila, a BDO Magyarország HR üzletágának vezető munkaügyi tanácsadó partnere. – Az ilyen jellegű kihágást ugyanis a munkavállalók nyilatkozata nélkül nem tudja bizonyítani a hatóság. Tekintettel azonban arra, hogy a munkavállaló sem fizet adót az így szerzett jövedelme után, nem érdekelt az együttműködésben.”

A hatóság legtöbbször tehetetlen

Jól látszik azonban az a tendencia, hogy az elsősorban a bejelentés és munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, illetve a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok miatt elmarasztalt cégeket sem könnyű megfogni: ezek ugyanis nem a bankokban, áruházakban dolgozó vagyonőrök egyenruhájához tartozó társaságok, hanem olyan, az alvállalkozói láncolatok végén található szereplők, amelyek a határozat kézbesítésekor már fantomizálódtak – legtöbbször időközben külföldi tulajdonos nevére íratva.

Az érintett vagyonőröknek pedig ugyanott, ugyanolyan feltételekkel, ugyanannak a területi vezetőnek az irányítása mellett már más adószám alatt futó cégben lesz a jogviszonyuk.

A vagyonőri szolgáltatás megrendelője is viseljen felelősséget

„A helyzet megoldását alapvetően segítené, ha jogszabály rögzítené a megrendelők (bankok, áruházak vagy más cégek) speciális gondossági kötelmét – állítja a BDO Magyarország szakembere. – Ennek következtében amennyiben az alvállalkozói láncolat végén szereplő vagyonvédelmi cég eltűnik, a felelősség bizonyos esetekben rá legyen visszavezethető.

Munkajogi szabályok bérszámfejtőknek

Ízelítő a tematikából:

  • Munkabér fogalma
  • Munkabér elemei (alapbér, bérpótlék, teljesítménybér, ösztönzés)
  • Díjazás munkavégzés hiányában (állásidő, a távolléti díj számítása)
  • Rendkívüli munkaidő díjazása
  • Munkaszüneti nap és díjazás
  • A munka védelme

Időpont: 2014. szeptember 18.

További részletek és jelentkezés >>

Ezzel egy időben a tisztességes vagyonvédelmi munkáltatók érdekében az eddiginél árnyaltabb munkajogi szabályozásra is szükség volna. Ez jelenleg szintén csak kormányzati kezdeményezés keretében képzelhető el, az ágazat munkáltatói és munkavállalói ernyőszervezetei ugyanis a közeljövőben biztosan nem dolgoznak ki olyan többmunkáltatós kollektív szerződéseket, amelyek az egész ágazatra kiterjeszthetőek lennének.”


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).