Rövid, tartós, huzamos tartózkodás Magyarországon: új szabályok a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, megmarad a digitális nomádok Fehér Kártyája


Szigorodnak a magyarországi beutazási és tartózkodási szabályok.


Releváns jogszabály:


A tavalyi év legvégén fogadták el és hirdették ki a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvényt (a továbbiakban: Btátv.). A szabályok nagyrészt idén január 1. és 2-tól léptek hatályba, míg egyes rendelkezések csak jövőre, 2025. január 1-től lesznek hatályosak. A Btátv. a Harmtv.-t (2007. évi II. törvény) váltja fel.

A törvényhez fűzött indokolás szerint azért ezzel a megoldással éltek, mert teljesen új alapokra kívánja helyezni a jogalkotó az ehhez kapcsolódó rendszert és a tartózkodás jogcímeit. A szabályozás célja – az általános indokolásban foglaltak szerint – alapvetően nem a külföldieknek a magyar társadalomba való integrálás mihamarabbi megvalósítása és elősegítése, hanem a Magyarországon történő, meghatározott idejű és célú tartózkodás, munkavállalás szabályozott keretek között történő rögzítése. A törvény preambulumába is explicite bekerült az, hogy a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog, és külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon.

A törvény egyúttal hatályon kívül helyezi a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló 2023. évi L. törvényt, melyet bár tavaly júniusban fogadtak el, november 1-jén lépett csak hatályba, így lényegében 2 hónapon keresztül élt csupán.

Cikkünkben néhány főbb elemet emelünk ki a Btátv. szabályai közül.

A fő rendezési elv a tartózkodás időtávja: a Btátv. megkülönböztet

  • rövid (180 nap alatt legfeljebb 90 napra szóló)
  • tartós (határozott idejű, legfeljebb 4 évre szóló)
  • huzamos (fő szabály szerint határozatlan idejű)

magyarországi tartózkodást.

Rövid időtartamú magyarországi tartózkodás céljából az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (az ún. Schengeni határ-ellenőrzési kódexben) foglalt feltételek szerint utazhat be Magyarország területére külföldi.

A tartós tartózkodás jogcímeit is taxatíve felsorolja a törvény:

Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan

  • vállalkozási vagy befektetési célból (pl. vendégbefektetőként)
  • munkavégzési célból, mint vendégmunkás (pl. szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedéllyel)
  • magasan képzett személyként munkavégzési célból, vagy valamely, az ország számára kiemelten fontos területen jártassággal rendelkező személyként (pl. EU Kék Kártyával, vállalaton belül áthelyezett személyként, kutatóként)
  • állampolgársághoz kötött munkavégzési, vagy Nemzeti Kártyával,
  • a törvényben meghatározott egyéb okból (így pl. tanulmányi célból, gyakornokként, Fehér Kártyával, kiküldetés céljából, gyógykezelés céljából, családi együttélés biztosítása céljából, humanitárius ok miatt stb.) tartózkodhat.

Az ország elhagyásának kötelezettsége

Külön alcímben rendezi a törvény a külföldi állampolgárok távozásának kötelezettségét. Az előbbiekben felsorolt jogcímek közül az idegen állampolgár fő szabály szerint csak egy jogcímen tartózkodhat, és ha annak jogosultsága lejárt, akkor Magyarország területét haladéktalanul el kell hagynia. Bizonyos esetekben egyedi döntéssel ki kell utasítani.

Digitális nomádok magyarországi tartózkodása – a Fehér Kártya

Egyre népszerűbb a digitális nomád életforma, és Magyarország is mint célpont, így a korábban már bevezetett Fehér Kártyát a Btátv. is megtartja. (A digitális nomádok olyan akár vállalkozók, akár ritkább esetben alkalmazottak, akik függetlenítik magukat a hagyományos irodai környezettől és helyhez kötött munkahelyektől, helyette távolról, digitális eszközök segítségével végzik munkájukat. Gyakran utaznak különböző országokba, miközben folytatják a munkát és ezzel fenntartják a megélhetésüket.)

A számukra elérhető Fehér Kártya olyan tartózkodási engedély, amelynek birtokosa Magyarországon kívüli országban igazolt foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, és a munkáját Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi, vagy Magyarországon kívüli országban igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és a munkáját vagy a vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

A Fehér Kártya érvényességi ideje legfeljebb 1 év, amely kizárólag ugyanezen célból egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható. Az érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. Fehér Kártyával rendelkező harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodására hivatkozással további harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogcíme nem alapítható, és a Kártyával rendelkező személy nemzeti tartózkodási kártyát nem kaphat.

A huzamos tartózkodás jogcímei

Huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár, aki

a Btátv. hatálybalépése előtt

  • aa) bevándorlási engedélyt,
  • ab) letelepedési engedélyt,
  • ac) ideiglenes letelepedési engedélyt,
  • ad) nemzeti letelepedési engedélyt,
  • ae) EK letelepedési engedélyt,

vagy a Btátv. szerint

  • ba) ideiglenes tartózkodási kártyát,
  • bb) nemzeti tartózkodási kártyát, vagy
  • bc) EU tartózkodási kártyát

kapott.

A törvény az idegenrendészeti eljárásokban a „letelepedett” valamint a „bevándorolt” kifejezések helyett bevezette ezzel a „huzamos tartózkodás” fogalmát.

Ideiglenes tartózkodási kártyát kaphat az EU 2003/109/EK tanácsi irányelvének (Huzamos tartózkodási irányelv) alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EU tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár, és a vele együtt kérelmező harmadik országbeli családtag a megfelelő feltételek igazolása esetén. Az ideiglenes tartózkodási kártya érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. A Btátv. rögzíti az ideiglenes tartózkodási kártya visszavonásának eseteit.

Nemzeti tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a törvény előtt kiállított tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezik, és a tartózkodási kártya vagy állandó tartózkodási kártya érvényességének lejártáig kérelmet nyújt be. Ez esetben a Btátv. 75. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Btátv. 83. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül nemzeti tartózkodási kártyát kap.

A kártya kiállításához szempont az is, hogy nem minősül a Magyarország területén történő tartózkodás megszakításának Magyarország területének az alkalmanként 4 hónapnál rövidebb időre történő elhagyása abban esetben, ha a külföldi tartózkodások együttes időtartama a kérelem benyújtását megelőző 3 év alatt nem haladja meg a 270 napot.

A nemzeti tartózkodási kártya nem összekeverendő egyébiránt a Nemzeti Kártyával, melyet szerb és ukrán állampolgár kaphat akkor, ha tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.  A Nemzeti Kártya 180 napon belül 90 napot meghaladó, de legfeljebb 2 év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén.

Ideiglenes tartózkodási kártyát, nemzeti tartózkodási kártyát vagy EU tartózkodási kártyát az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,

  • akinek Magyarország területén a lakhatása és a megélhetése biztosított,
  • aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül vagy egészségügyi ellátásának költségeit ennek hiányában is biztosítani tudja, és
  • akivel szemben nem áll fenn az e törvényben meghatározott kizáró ok.

Nem kaphatja meg ezek egyikét sem az,

  • akinek a letelepedése veszélyezteti Magyarország közbiztonságát vagy nemzetbiztonságát,
  • aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, vagy
  • aki a kártya megszerzése érdekében hamis adatot, illetve valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot egyéb módon megtévesztette.

Magyar Kártya: magas képzettségű munkavállaló tartózkodása

A Magyar Kártya olyan tartózkodási engedély, amely felsőfokú szakmai képesítéssel rendelkező birtokosát a Magyarország területén történő tartózkodásra és egyúttal a felsőfokú szakmai képesítést igénylő munkavállalásra jogosítja.

Ezt az a harmadik országbeli állampolgár kaphatja,

  • akinek a tartózkodási célja az, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján ellenérték fejében más részére, illetve más irányítása alatt tényleges munkát végezzen, vagy
  • aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.

Érvényességi ideje legfeljebb 3 év, amely alkalmanként legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható, ha a harmadik országbeli állampolgár teljesíti a jogszabályban meghatározott társadalmi együttélési feltételeket.

Vállalati Kártya: vállalkozás áthelyezése Magyarországra

A Vállalati Kártya kiadásának feltétele, hogy a harmadik országbeli állampolgár olyan jogi személy vezető tisztségviselője vagy munkavállalója, ami a Kormány rendeletében meghatározott foglalkoztató vagy az azzal betelepülési szerződést kötött gazdálkodó.

Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek célja, hogy

  • gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy vezető tisztségviselőjeként végezze tevékenységét,
  • az a) pontban meghatározott tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végezzen, vagy
  • a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen.

A Kártya legfeljebb 4 év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és kizárólag e célból alkalmanként legfeljebb 4 évvel meghosszabbítható, azonban érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető.

A kiutasítás, visszairányítás, kitoloncolás

A harmadik országbeli állampolgárt az idegenrendészeti hatóság Magyarország, az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak a területéről a törvényben meghatározott esetekben kiutasítja (idegenrendészeti kiutasítás).

Az idegenrendészeti hatóság rendelkezik

  • bíróság által büntetőügyben elrendelt kiutasítás,
  • a menekültügyi hatóság által a menedékjogról szóló törvény szerint elrendelt kiutasítás, vagy
  • – a törvény szerinti esetben – az Európai Unió más tagállama, vagy más schengeni állam hatósága által elrendelt kiutasítás

végrehajtásáról.

A kiutasított személynek Magyarország, az Európai Unió más tagállamainak és a többi schengeni államnak a területét a kiutasítási döntésben foglaltak szerint el kell hagynia.

A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági, idegenrendészeti, vagy menekültügyi hatósági döntést, valamint az Európai Unió tagállama vagy más schengeni állam által elrendelt kiutasítást kitoloncolással kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár

  • kiutazásának ellenőrzése nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges, vagy
  • a kiutasítási döntésben meghatározott határnapig távozási kötelezettségének nem tett eleget.

Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Nyáron célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadni

A vállalatoknak már most célszerű részletesen felmérniük, melyik munkavállalójuk hol tart az idei szabadságkeretének felhasználásában, és nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk. Különösen azokban a szektorokban érdemes erre nagy figyelmet fordítani, ahol a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeretek mellett kell megoldani a működést – figyelmeztet a Trenkwalder.

2024. július 9.

Előkészítő és befejező cselekmény a munkaidő tekintetében

A munkaidő fogalma kulcsfontosságú a munka világában, mivel meghatározza a munkavállaló által elvégzendő munka idejét és ezzel összefüggésben a munkáltató kötelességeit és jogait. A munkajog részletesen szabályozza ezt a kérdést, beleértve az előkészítő és befejező cselekmények munkaidőként való elismerését is.