Decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta


A munkanélküliek száma 2023 decemberében 207 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt. 2023-ban – az év egészét tekintve – a munkanélküliek átlagos száma 203 ezerre, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékra nőtt – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Decemberben 4,2 százalék volt a munkanélküliségi ráta

A 2023. október-decemberi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek száma 31 ezerrel, 220 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,4 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 113 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,4 százalékponttal, 4,3 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 107 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal, 4,5 százalékra növekedett.

A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 46 ezer, munkanélküliségi rátájuk 14,7 százalék volt. Az összes munkanélküli 21,1 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, míg az 55-74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,2 százalékot tett ki.

A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarországon volt a legmagasabb (7,3 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (2,2 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (1,8 százalékponttal), míg a legkisebb emelkedés Nyugat-Dunántúlt és Budapestet jellemezte (egyaránt 0,2 százalékpont).

A KSH jelentése szerint a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást. A jelentés idézte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatait, amelyek szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma egy év alatt 2,3 százalékkal, 225 ezerre csökkent decemberre.

2023 egészében a munkanélküliek átlagos létszáma 27 ezerrel több, 203 ezer volt, a munkanélküliségi ráta az előző évhez viszonyítva 0,5 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt.

A munkanélküli férfiak száma 107 ezer, míg a nőké 96 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 4,1, illetve 4,2 százalékot tett ki. Az év egészét tekintve a munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a legalább egy éve állást keresők aránya pedig 34,9 százalékot ért el.

Decemberben 4 millió 723 ezerre bővült a foglalkoztatottak száma

2023 decemberében 21 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt a 15-74 éves foglalkoztatottak  átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest. A tavalyi év egészében a foglalkoztatottak átlagos száma 29 ezerrel, 4 millió 724 ezerre emelkedett, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 74,8 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint az előző évben – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2023. október-decemberi negyedik negyedéves időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 740 ezer volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 37 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 8 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 7 ezerrel csökkent.

A 15-64 évesek közül 4 millió 615 ezren minősültek foglalkoztatottnak október-decemberben, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,0 százalék volt. A férfiak foglalkoztatotti létszáma lényegében nem változott, 2 millió 431 ezret tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,9 százalék volt. A nők körében a foglalkoztatottak létszáma 22 ezerrel, 2 millió 183 ezerre nőtt, a foglalkoztatási ráta pedig 71,0 százalékot ért el.

A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában 269 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,2 százalék volt. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú 25-54 éves népesség körében a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 88,3 százalék volt, míg az 55-64 éves idősebb korosztályban 2,8 százalékponttal, 69,6 százalékra emelkedett.

A KSH jelentése kitért arra is, hogy a 15-64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,6 százalék), míg a legalacsonyabb érték (69,4 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte. A foglalkoztatási ráta legnagyobb mértékben Nyugat-Dunántúlon nőtt (1,4 százalékponttal), míg Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon csökkent (egyaránt 0,7 százalékponttal).

A teljes tavalyi év átlagát tekintve a foglalkoztatottak számának  29 ezres emelkedéséből az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 25 ezerrel, a külföldi telephelyen munkát vállalóké 12 ezerrel bővült, míg a magukat közfoglalkoztatottnak vallók létszáma 8 ezerrel csökkent.

A  foglalkoztatottak közül 4 millió 604 ezren tartoztak a 15-64 évesek körébe, a korcsoport foglalkoztatási rátája 0,4 százalékponttal, 74,8 százalékra nőtt. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79,0 százalékra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett.

A fő korcsoportok közül a 15-24 éves fiatalok, illetve a 25-54 évesek foglalkoztatási szintje lényegében nem változott, ugyanakkor az 55-64 éves korcsoportban jelentős növekedés volt megfigyelhető, foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal, 69,1 százalékot ért el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.