Serkenti a munkát a munkahelyi szerelem?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„A főnök felesége”. Elvileg nincs, gyakorlatilag azonban igenis létezik ilyen pozíció a munkahelyeken. Sőt az is előfordulhat, hogy a barátnőből kolléga lesz, vagy éppen a kollégák között alakul ki szerelmi viszony. Azaz nem ritka, hogy a munkahelyi és a magánéleti szerepek összefonódnak és egymásba gabalyodnak. Hogyan befolyásolja mindez a munkában nyújtott teljesítményt és a társas kapcsolatok alakulását?


Szép új világ

Illúzió lenne azt hinni, hogy éles határ húzható a munka és a magánélet között. Hiszen kivel ne fordult volna még elő, hogy vacsorafőzés közben kellett leegyeztetni a másnapi tárgyalás pontos menetét, vagy nyaralás közben adódott olyan sürgős telefon, amit muszáj volt fogadni, és a kollégának megválaszolni? Az ilyen események alkalomszerűen bárkinek az életében előfordulhatnak. Más azonban a helyzet akkor, amikor a munka-magánéleti határok elmosódása a kapcsolatok szintjén jelentkezik és tartóssá is válik.

A mai idősebb generáció sokkal szigorúbban gondolkodik ezzel a kérdéssel kapcsolatban, mint a fiatalok. Szerintük fontos, hogy tiszta és világos határok legyenek a munka és a magánélet között: a kolléga az kolléga, a barát az barát, és nem jó, ha ezek a szerepek keverednek.

Az Y generáció megjelenése azonban egy új szemléletet hozott e témával kapcsolatban is a munka világába, ami leginkább azzal függ össze, hogy az elmúlt évtizedekben sokkal képlékenyebbé váltak a munka és a magánélet téri és idői határai. Az atipikus munkavégzési formák elterjedése, a munkaidők rugalmasabbá válása és a globalizáció egyre inkább azt hozza, hogy nem húzható éles határ a munka és a magánélet élettere között. Jellemzőbbé vált pl. a home office, azaz a (részleges vagy teljes) otthoni munkavégzés, egyre több cégnél jellemzők a virtuális teamek, amikor egy csapat csupán on-line felületen találkozva – kezelve a téri távolságokat és az idői eltolódásokat –, közösen dolgozik egy projekten. Az is egyre jellemzőbb, hogy nem nyolc órában történik a munkavégzés, hanem 10-14-ben, és a munkáltatókat egyre kevésbé érdekli az, hogy a dolgozó mikor dolgozik, a lényeg, hogy a feladatokat teljesítse, és a határidőket tartsa.

Ez a határok nélküli munkavégzés azt eredményezi, hogy az emberek egyre több időt töltenek munkával és egyre több időt töltenek bent a munkahelyen. És ez a fiatalabb generáció számára természetes, hiszen ők ebben a helyzetben szocializálódnak. Éppen ezért számukra nem furcsa az, ha a szerelmi és a baráti kapcsolataik is a munkahelyen szövődnek.

Egyszerű szociálpszichológia

A világ tehát megváltozott, az emberek egyre többet dolgoznak, és egyre több időt töltenek a munkahelyünkön, jellemzően többet, mint a családdal és a barátokkal együtt véve. A hivatalos programokon túl a multinacionális kultúrára építő vállalatok számtalan csapatépítő és egyéb szabadidős programot szerveznek, ezáltal a dolgozók sokszor még az elvi magánéleti időt is arra fordítják, hogy a kollégáikkal legyenek.

A munkahely tehát ideális terepnek tűnik a személyes kapcsolatok kialakításához. Azáltal ugyanis, hogy a dolgozók sok időt töltenek bent a munkahelyükön, egyre inkább megismerik egymást. Márpedig az ismerősség hatása, hogy a másik szimpatikussá válik – ez egy egyszerű szociálpszichológiai tény. Azáltal pedig, hogy szimpatikusak lesznek egymásnak, sokkal hamarabb alakul ki a két fél között akár baráti, akár szerelmi viszony. Más a helyzet akkor, amikor a személyes kapcsolat nem a munkahelyen alakul ki, hanem már korábban.

Haverból kolléga

Manapság egyre jellemzőbb, hogy a dolgozók ajánlással kerülnek a munkahelyre, a barátok mozgósítják ismeretségi körüket, hogy segítsenek munkát találni, vagy a házastársak egymás kapcsolatait kihasználva találnak munkát. Ez alapvetően még nem probléma, hiszen a kapcsolati háló valóban nagy érték, és az ajánlás nagy lendületet adhat. Ezáltal azonban – de akár véletlenül is –, könnyen előfordulhat, hogy a korábbi haverból, barátnőből kolléga lesz, vagy hogy a házastársak egymás vezetői-beosztottai lesznek. Márpedig ha ez történik, elkerülhetetlen, hogy a munkakapcsolat begyűrűzzön a magánéletbe. És vajon jó az, hogy a baráti sörözés alkalmával is csak folytatódik a munkahelyi étkezdében megkezdett elégedetlenkedés a főnökkel kapcsolatban? Vagy hogy a családi vacsoránál apa és anya folytatja a délutáni team meetinget? És mi a helyzet azzal az esettel, amikor a főnök felesége lesz a kollégánk? 

Előnyök és hátrányok

A munkajog.hu megkérdezett a munkahelyükön házastársukkal vagy barátjukkal együtt dolgozó embereket, hogy a közös munkahely előnyeit és hátrányait mondják el nekünk. Vannak lelki és vannak praktikus oldalai a közös munkának, összességében a munkahely hasznát szolgálja és a teljesítést növeli a szoros kapcsolat.

• Sokkal nagyobb a bizalom, mint egy  átlagos  munkakapcsolatban
• Közösek a sikerek és a kudarcok,  pontosan  megértik egy cégen belül mit  jelent
• Könnyebb a munkahelyi döntéseket   megbeszélni, meghozni
• Praktikus egy autóval munkába menni
• Tudjuk egymást figyelmeztetni a  határidőkre,  kollégák szabadságára,  feladatokra vagy az  épületben elfoglalt  helyükre
• Könnyebben fordulnak egymáshoz  segítségért
• Nehezebb elhatárolni a magánéletet a  munkától
• Bizalmas információk cseréje  problémát okozhat
• Azonos vezető alatt, azonos feladatnál  rivalizálás, szakmai féltékenység
• Kollégák figyelő tekintete
• Ha egyik tovább dolgozik a másik  megvárja és végzi a saját feladatait

Hogy érinti ez a két felet?

A két fél személyes kapcsolatát mindenképpen megzavarja az, ha kollégákká is válnak, hiszen rendkívül nehéz elvonatkoztatni a kapcsolat privát jellegétől. Erre az érintettek általában nem is képesek teljes mértékben. Nem mindegy az sem, hogy az elvonatkoztatni nem tudásból a feleknek inkább előnyei, vagy hátrányai származnak-e.

A kapcsolat személyes jellege miatt ugyanis előfordulhat a felek között az indokolatlan kivételezés, de az sem ritka, hogy pl. a magasabb pozícióban lévő fél sokkal szigorúbb lesz beosztotti pozícióban lévő kedvesével, mint a többi beosztottal – ezzel gyakran túlkompenzálva a kapcsolat privát jellegéből fakadó hatásokat. Akármelyikről legyen is szó, a két fél magánéleti viszonyára ez mindenképpen hatással van.

Problémás az is, ha barátok válnak egymás közvetlen kollégájává, mert a barátság a feleket elfogulttá teszi, ami ilyen esetben a barátság megtartását segítő viselkedésformákra ösztönzi az érintetteket, ami viszont nem feltétlenül kedvező a munkahelyi teljesítmény szempontjából. Hiszen az ember a barátját nem értékeli olyan kritikusan, nem mer neki visszajelzést adni, problémát jelezni, amely viselkedéses megnyilvánulások fő funkciója viszont éppen a munkahelyi teljesítmény javítása. Ha pedig a felek kritikussá válnak egymással, és próbálják tartani a kapcsolat objektivitását, annak jellemzően a személyes kapcsolat minősége látja kárát.

Mennyire sikerül elválasztani a munkát a magánélettől?

• Ez a legnehezebb feladat, aminek szerintem nincs megoldása; erre mindig csak törekszünk.  Stresszes időszakban ez szinte lehetetlen, nyugodtabb időszakokban könnyen elválasztható a  „két énünk”.

• Nehéz elválasztani, hogy otthon ne a munkahelyről beszéljünk, viszont nagyon ügyelünk, hogy a  munkahelyen ne legyen szó családi/lelki életről, mert nem az a megfelelő hely és idő rá.

• Ha nem dolgozunk teljesen azonos területen, ugyanazokon a projekteken, el lehet választani a  kettőt. Előfordul, és ez szerintem így is van jól, hogy csak a folyosón vagy ebédnél találkozunk.

És mit szólnak a kollégák?

Naivitás lenne azt feltételezni, hogy a többi kolléga kizárható a két fél magánéleti közösségéből, hiszen a magánéletük egy része tálcán hever a kollégák előtt. Ez egyrészt „kiváló” beszédtéma, azaz elvonja a kollégák figyelmét is a feladatokról és a kötelezettségekről. Másrészt az ő szempontjukból is zavaró lehet, ha pl. a főnök felesége bekerül közéjük, a „szimpla” beosztottak közé. Egyrészt a társas interakciók normál menetét nagymértékben összezavarja az, ha a főnök felesége is ott ül a kollégákkal, mert mindenki tudja azt, hogy neki is nehéz elvonatkoztatni magánéleti szerepét a munkahelyitől. Ezáltal ő maga is elfogultabb a párjával (aki csak mellesleg a főnöke) pl. egy munkahelyi konfliktus során. „Cserébe” persze olyan kiváltságokban részesülhet, ami a többi kollégának nem adatik meg. Márpedig ez az érintettekkel szemben unszimpátiát szül a kollégákban.
Az sem ritka, hogy a felek baráti vagy szerelmi viszonyukból kifolyólag olyan témákat hoznak be a munkahelyi életbe, ami a kollégákra nem tartozik, és nem lenne szabad begyűrűznie a munkahelyi életbe. Ezek többnyire olyan magánéleti információk, amelyek az érintettet sebezhetővé és kiszolgáltatottá teszik, ezáltal munkahelyi pozíciójában hátrányosan érintik.

Mennyire változtatott a kapcsolatukon a közös munkahely?

• Aki munka közben ismerte meg párját, azoknak kapcsolatán a közös munkahely érdemben  nem  változtatott, hiszen már látták munka közben az illetőt

• Aki utóbb került közös munkahelyre barátjával, párjával, új oldaláról ismerte meg a  személyt,  látja, hogy mennyire másképp vislekedik, mint magánéletben

Mit lehet hát tenni?

Teljes mértékben kizárni a magánéletet a munkahelyről nem lehet. Kár lenne tagadni azt is, hogy az értékes kapcsolatok olyan társas támaszt jelentenek az egyénnek, amiből töltekezni tud, és ez az erő fokozhatja a munkában mutatott teljesítményt is. Növeli az elkötelezettséget is az, ha a dolgozó olyan munkahelyre megy be, ahol érzi, hogy szeretik, és ahol olyan kapcsolatai vannak, amelyek számára értékesek. Egy bizonyos szintig tehát a munka szempontjából is jó az, ha a dolgozó számára a munkatársi kapcsolatok az informalitásuk miatt is értékesek.

Probléma akkor van, amikor a kapcsolat szintje és jellege már olyan mélységeket ér el, hogy előtérbe kerül a két fél viszonyának személyes jellege. Ez ugyanis érzelmeket generál, és megnehezíti azt, hogy a felek objektívan tudják egymást kezelni. Márpedig az objektivitás csökkenése vagy hiánya olyan folyamatokat indít el, ami a munka szempontjából kedvezőtlen, és a teljesítmény jelentőségét háttérbe szorítja. Ilyenkor a legjobb eset az, ha az érintettek felismerik, hogy kapcsolatuk személyes jellege rontja a munkában nyújtott teljesítményt, és maguk cselekszenek. Ha azonban ők ezt nem ismerik fel, a felettes vezető és/vagy a HR osztály feladata, hogy figyelmeztesse az érintetteket és cselekedjen. A munkahely elsődleges funkciója a teljesítés és a termelés, így magánélet begyűrűzése a munkahelyi folyamatokba csak addig tolerálható, amíg az nem megy a teljesítmény rovására.

Könnyebben vagy nehezebben kezelhető a munkahelyi konfliktus?

• A konfliktust jobban a lelkemre veszem, viszont a megoldás is gyorsabb és teljesebb, mert  könnyebb őszintének lenni: nincsenek hierarchizált udvariassági körök és gyökeresen eltérő  érdekek.

• Nehezebben. A munkával kapcsolatos kritika, sürgetés, szemrehányás, neheztelés, rivalizálás  sokkal rosszabbul esik, ha egy hozzám közel álló személy felől érkezik. Másfelől őszinte  kritikát is nehezebb megfogalmazni olyasvalakinek, aki közel áll hozzám, hiszen nem  szeretném megbántani, vagy elveszíteni a barátságát.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Budapesten elindult a fiatalokat a munkaerőpiacon segítő Ifjúsági Garancia Plusz program

Budapesten elindult az Ifjúsági Garancia Plusz program, amelynek célja, hogy a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek munkanélküliségben, inaktivitásban vagy tanulás nélkül, illetve, hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához – közölte Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön.

2024. július 16.

Munkáltatói fizetési felszólítás szabályai

A munkaviszonyból fakadó igények érvényesítésének elsődleges módja a peres eljárás, vagyis a bíróság előtti igényérvényesítés, azonban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) lehetőséget teremt a munkáltatóknak arra, hogy – bizonyos feltételek fennállása esetén – fizetési felszólítással érvényesítsék igényüket a munkavállalókkal szemben.