Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A NAV ellenőrzései során a fiktív munkaerő-kölcsönzést folytató cégek komoly szankciókra számíthatnak, jelentős adóbírságot fizethetnek – figyelmeztet a BDO Legal Jókay & Társai Ügyvédi Iroda.
A BDO közleménye idézi Hangyási Gábort, a BDO Legal adójogi osztályának vezetőjét, aki elmondta: ” a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ellenőrzése során feltárt, adóelkerülési célból létrejött jogviszonyokat az adóhatóság átminősítheti, ha a kölcsönbe vevő cég olyan személyeket kölcsönöz ki, akiket korábban saját maga, közvetlenül alkalmazott”.
Jelezte: az átminősítéssel az adóhivatal a kölcsönbe adó vállalkozás által kibocsátott számlákat fiktívnek minősítheti, ami az adójogi kockázaton túl büntetőjogi felelősséggel is járhat.
A munkajogi szabályozás talán legbonyolultabb része a munkaidő és pihenőidő rendszerére vonatkozik. A számos, egymásra épülő rendelkezés átlátása nem egyszerű feladat, azonban alkalmazása minden munkáltatónál szükséges, a mindennapi munka része. Háromrészes képzéssorozatunk célja, hogy a résztvevők teljes áttekintést kapjanak a munkaidőre vonatkozó szabályokról, és képesek legyenek azokat a gyakorlatban is alkalmazni.
Felhívták a figyelmet arra: a jogviszony átminősítése általában tetemes adóhiány megállapításával jár, amelyet 50, de hamis bizonylatok esetén akár 200 százalékos adóbírság is terhelhet. Ezt a tételt tovább növeli a késedelmi pótlék, illetve a hiányos vagy valótlan tartalmú bejelentés esetén kirótt bírság, amely személyenként 500 ezer forint. A bejelentés elmulasztása személyenként 1 millió forintos bírsággal jár. Így a büntetés már egy kisebb, néhány tíz főt kölcsönző cég esetében is több tízmillió forintot érhet el.
A közlemény szerint a munkaerő-kölcsönzés területén tapasztalható visszaélések miatt a revizorok bizalmatlanul állhatnak az ágazat tisztességes szereplőihez is, így célszerű, hogy a jogkövető társaságok felkészülten várják az esetleges ellenőrzést, a kockázataikat még a vizsgálatok előtt feltárják.
Emlékeztettek: a Pénzügyminisztérium összesítése szerint 2017 végén 844 munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás működött Magyarországon, ezek összesen közel 6 ezer belföldi foglalkoztatóval szerződtek, eközben 160 ezer munkavállalóval léptek munkajogi kapcsolatba.
(MTI)
Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.
Az alábbi – a Jogászvilág által két részletben közlendő – cikk a 2023-as visegrádi XX. Magyar Munkajogi Konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
