Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A lakhatási támogatás a munkavállalók többségét valóban ösztönözné arra, hogy lakóhelyétől távol vállaljon munkát – derült ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megrendelésére készített közvélemény-kutatásból. A válaszadók szerint a mobilitást a bértámogatás is növelné.
A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint a kormány a jövőben az álláskeresők más régióbeli munkába állását lakhatási támogatással segítené – derül ki a gazdaságkutató közleményéből.A Századvég megrendelésére ez év májusában készült közvélemény-kutatás egyrészt megerősítette a mobilitás alacsony szintjére vonatkozó korábbi kutatásokat, másrészt kiderült belőle, hogy a magyar lakosság döntő többsége támogatná a mobilitás növelésének irányába tett kormányzati lépéseket.
A válaszadók szerint a munkaerő mobilitása leginkább jelentős bértámogatással, valamint bérlakással, illetve bérlakás-támogatással növelhető. A megkérdezettek csaknem háromnegyede nyilatkozott úgy: személy szerint ösztönzőleg hatna rá, ha az állam bérlakás-támogatás útján segítené őt abban, hogy a lakóhelyétől távol vállaljon munkát. Kiderült ugyanakkor, hogy egy alacsonyabb összegű bértámogatást a válaszadók kevésbé gondolnak ösztönzőnek, mint egy bérlakás-támogatást.
A Századvég szerint az adatok azt jelzik, hogy a lakhatási támogatás hatásos szakpolitikai eszköz az álláskeresők mobilitásának növelésére. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a mobilitás növelése csak akkor hozhat látványos foglalkoztatás-bővülést, ha a beruházások révén a munkakereslet is emelkedik.
A gazdaságkutató közleményében kiemeli: a magyar munkavállalók mobilitása érdemben elmarad a nyugat-európai államoknál regisztrált szinttől, ami komoly akadálya a foglalkoztatás bővülésének. A problémát korábban az Európai Bizottság is külön kiemelte a Magyarországgal foglalkozó anyagaiban.
A Századvég szerint a kereslet és a kínálat földrajzi összekapcsolását célzó, az álláskeresői mobilitást erősítő kormányrendelet-tervezet hatékony eleme lehet a foglalkoztatás ösztönzését célzó aktív munkaerő-piaci intézkedéseknek.A telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást május 23. és 28. között végezték ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személy megkérdezésével. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
(Forrás: MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
