Szegénységi küszöb: 7,2%-on a magyarok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarországon azon dolozók aránya, akik a szegénységi küszöbnél, azaz az átlagjövedelem 50 százalékánál kevesebbért dolgoznak, 7,2 százalék volt, míg Ausztriában 7,8 százalék, Franciaországban pedig 7,3 százalékos a dolgozói szegénység – ismerteti az mfor.hu portál a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) oldalán közzétett statisztikát.


A portál cikke szerint Magyarország előtt Norvégia áll 6,7 százalékos aránnyal, a visegrádi országokra szűkítve csak a cseheknél jobb a helyzet: itt 4,7 százalékos a dolgozói szegénység, míg Szlovákiában 8, Lengyelországban pedig 9,2 százalékos.

Az OECD grafikonja szerint Európai országként a legrosszabb a helyzet Görögországban, ahol a dolgozók 15,8 százaléka végzi az átlagjövedelem felénél kisebb összegért a munkáját.

Munkajog Navigátor

200 folyamatábra, jogszabályi háttér, bírói gyakorlat, kommentárok, iratminták.

A Munkajog Navigátor lépésről lépésre vezeti végig a folyamatokon, mintha egy munkajogi tanácsadó ülne Ön mellett.

Próbálja ki ingyenes demó verziónkat >>

Szintén meglepő lehet az USA helyezése, hiszen a 10. legmagasabb a dolgozói szegénység itt az OECD-tagállamok sorában, az amerikai dolgozóknak ugyanis 11,9 százaléka kap kevesebbet az ottani átlagbér 50 százalékánál.

Az utolsó, ebben az esetben legelőkelőbb helyen az Európai Unió legnagyobb gazdasága, Németország áll, ahol a dolgozók csupán 3 százaléka kénytelen az átlagjövedelem 50 százalékánál kevesebb összegért ellátni a munkáját. Mögötte Dánia következik 3,9 és Finnország 4,1 százalékos dolgozói szegénységgel.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.