Szilveszteri munkajogi kérdések
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az év utolsó napjáról ugyan kevesen asszociálnak a munkajogra, ám több munkaidő szabály szempontjából fogós kérdések merülnek fel szilveszter éjszakája kapcsán – és nem csak akkor, ha valaki az évbúcsúztatót munkában tölti.
Aki éjfélkor is dolgozik
Számos olyan munkakör van, amit még az év utolsó éjszakáján is el kell látni. Több kérdést vethet fel, ha a munkavállaló még december 31-én éjszaka munkába áll, és január 1-jén reggel végez. Ilyenkor a munkanapja nem csak két naptári napon, hanem naptári éveken is áthúzódik. Ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, akkor a munkáltató a naptári nap helyett egy egybefüggő 24 órás időszakot is tekinthet munkanapnak. Például, lehetséges, hogy egy munkanap este 22 órától másnap este 22 óráig tartson. Ezzel megoldható, hogy ne a műszak közepén változzanak a munkavégzésre vonatkozó szabályok amiatt, mert elkezdődik egy munkaszüneti nap. Például, a jelen esetben a január 1-jei munkaszüneti nap december 31. 22 órától január 1-jén 22 óráig tarthat, és az ezen időszakban teljesített munkáért jár a 100%-os munkaszüneti napi pótlék.
Az évnek azonban nincsen hasonló, a naptártól eltérő értelmezése, ami a rendkívüli munkaidő és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szempontjából is jelentőséghez juthat. Nézzük meg ezt a következő pontban!
Az éves túlóra elszámolása
A törvény szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként 250 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (ezt kollektív szerződés legfeljebb 300 órára emelheti). Ennek arányos részével gazdálkodhat a munkáltató, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre. A 250 órás keret naptári évre értendő, nem vihető át a következő évre, akkor sem, ha az utolsó munkanap, vagy az aktuális munkaidőkeret átnyúlik a két naptári év között.
[htmlbox mt_kommentar]
Ennek persze csak a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidőnél, vagy az ügyeletnél (mint a rendkívüli munkaidő egyik típusánál) van jelentősége. Például, ha a munkavállaló beosztása szerint december 31-én 23 órakor végezne, de ezután még egybefüggően három óra rendkívüli munkaidőt teljesít, akkor ebből egy óra az óévre, két óra viszont már a következő évre számolandó el a 250 órás maximum szempontjából. (Természetesen arra is figyelemmel kell lenni, hogy január elsején, mint munkaszüneti napon csak szigorúbb szabályok alapján rendelhető el rendkívüli munkaidő.)
Ha viszont munkaidőkereten felüli túlórákról beszélünk, az értelemszerűen nem lesz megállapítható az aktuális keret lezárásáig. Például, a 2017. novembertől 2018. január végéig tartó munkaidőkeretben teljesített kereten felüli túlórákat a január végi zárás után kell elszámolni, és így már a 2018-as rendkívüli munkaidőbe számítanak bele a 250 órás szabály szempontjából.
Szintén éves kerete van a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak. Eszerint a munkáltató naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapig (vagy háromszázötvenkét óráig) foglalkoztathatja munkavállalóját a szerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen, vagy más munkáltatónál. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Ha történetesen a munkavállaló december 31-én megkezdett, más munkahelyen teljesített műszakja áthúzódik január 1-jére, akkor az elszámolandó óraszámot is meg kell osztani a két év között.
Ha az év utolsó napján gyarapodik a család
A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után évente két munkanap pótszabadság jár. Ez akkor is így van, ha a gyermek történetesen december 31-én születik, ezért ekkor is további két nappal nő az adott évben kiadandó szabadság mennyisége. Természetesen nem lesz mód ezt a tárgyévben kiadni. A törvény szerint, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni a szabadságot, akkor azt az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni. Ezt a szabályt alapul véve, ilyenkor az újév első hatvan napjában kell kiadni ezt a két napot.
Hozzá kell tenni, a fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy az év végén születendő gyermeke után a munkavállalót több szabadság illetné meg. A gyermek után járó pótszabadság ugyanis először a születés évében, legutoljára pedig abban az évben jár, amikor a gyermek betölti a tizenhatodik életévét. Így a szülőnek a gyermeke után 17 éven keresztül jár a pótszabadság, bármikor is legyen a születésnapja. A fenti esetben csupán annyi történik, hogy a munkavállaló a születés és az első születésnap betöltésének évében járó pótszabadságot ugyanabban az évben fogja igénybe venni.
