Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Mindössze a britek 12 százalék szeretné, ha csökkenne a képzett munkaerő beáramlása.
A britek túlnyomó többsége egy friss közvélemény-kutatás szerint támogatja, hogy a szigetországban élő európai uniós állampolgárok az Egyesült Királyság EU-ból való várható kilépése után is Nagy-Britanniában maradhassanak.
A British Future nevű agytröszt által ismertetett felmérés szerint az emberek 84 százaléka vélekedik így. Azok közül, akik a brit európai uniós tagságról júniusban tartott népszavazáson a kilépésre voksoltak, 77 százalék támogatja ennek lehetőségét.
Az ICM intézet által készített közvélemény-kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy széles rétegeket „aggaszt” a bevándorlás ügye, ugyanakkor azt is elismerik, hogy munkájuk révén a bevándorlók hozzájárulnak a gazdaság teljesítményéhez és a társadalom hasznára vannak. Sokan támogatják, hogy további képzett munkaerő érkezzen Nagy-Britanniába: mindössze 12 százalék szeretné, ha csökkenne a képzett munkaerő beáramlása, 46 százalék támogatja, hogy növekedjen, 42 százalék pedig a mostani arányt tartja megfelelőnek.
A megkérdezettek 62 százaléka támogatná viszont, hogy csökkenjen a képzetlen munkaerő beáramlása.
Csak a kilépéspártiakat vizsgálva a közvélemény-kutatók megállapították, hogy mindössze 15 százalék ellenzi a magasan képzett munkaerő további beáramlását, 45 százalék támogatja, hogy még többen jöjjenek, 40 százalék a jelenlegi szintet tartja megfelelőnek.
A megkérdezettek háromnegyede értett egyet azzal, hogy olyan bevándorlási politikára van szükség, amely révén ellenőrizni lehet, ki jön az országba, de fenntartja a gazdaság és a társadalom számára hasznos mértékű bevándorlást.
A szakmákat illetően kiderült a felmérésből, hogy a britek többsége támogatná, ha növekedne a külföldi ápolók, orvosok, informatikai szakemberek és tudósok száma.
A brit kormány többször hangoztatott hivatalos álláspontja, hogy viszonossági alapon a továbbiakban is biztosítható lesz a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban letelepedett britek jogainak érvényesülése.
(MTI)
Nem kétséges, hogy a munkavállaló azáltal, hogy munkát végez, a munkáltató jogos gazdasági érdekeit szolgálja. A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek védelme ugyanakkor nem merül ki ennyiben, hanem éppen, hogy arról szól, hogy a munkavállalónak bizonyos magatartásoktól tartózkodnia kell. Az alábbiakban az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.
Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
