Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés pénteken elfogadta a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő törvények módosításáról szóló javaslatot, így augusztus 1-jétől távollét – például szabadság – esetén nem változik a munkabér az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ezzel egy év eleje óta hatályos szabályt módosítottak.
A törvény több ponton módosítja a Munka törvénykönyvét és az önkormányzatok adósságot keletkeztethető ügyleteire vonatkozó előírásokat.
Emellett rögzíti, hogy a veszélyhelyzetben segítő vállalkozásoknak az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettségük.
| A változásokról többet megtudhat képzésünkön június 18-án dr. Pál Lajos előadásában |
A jogszabály pontosítja a szabadság kiadására vonatkozó szabályt: eltérő megállapodás hiányában úgy kell kiadni a szabadságot, hogy a munkavállaló évente egyszer legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
A törvény alapján a munkavállaló akkor kaphat 50 százalékos bérpótlékot, ha a munkaidőbeosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, a munkaidőkereten vagy az elszámolási időszakon felül dolgozik. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján a bérpótlék helyett szabadidőt is kaphat a dolgozó.
A munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg, ha munkaszüneti napon dolgozik.
A módosítás összhangba hozza a Munka törvénykönyvet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától.
Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.
(Forrás: MTI)
Gulyás Gergely a mai kormányinfón bejelentette, hogy havi 150 ezer forint lakhatási támogatás indul 2025. januárjában. Az összeget albérleti díjra, vagy lakáshitel törlesztésére lehetne fordítani a tervek szerint. Ez egy budapesti átlagos albérlet díjának a 60%-át lefedheti.
A 2023. június 6-án hatályba lépett Pay Transparency EU-s direktíva kapcsán a bérek átláthatóságának a kérdése egyre nagyobb szerepet kap a vállalatoknál. A PwC által 2024 szeptemberében végzett online kérdőíves kutatás szerint igencsak eltérően viszonyulnak a témához a különböző generációk. A munkaerőpiacra egyre nagyobb arányban belépő Z-k nyitottak a változásra és üdvözlik a bérek teljes átláthatóságát. Ezzel szemben az idősebb generációk, ahogy haladunk felfelé a korban, egyre nagyobb ellenállást mutatnak a teljesen átlátható bérek gyakorlatával szemben.
A munkáltató számos intézkedést tehet a lopások megelőzése, bizonyos mértékig megtorlása érdekében. Ugyan a lopást elkövető munkavállalók nevének közzétételére nem kerülhet sor, vannak jogszerű eszközök is a munkáltató kezében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
