Távolléti díj és szabadság: mennyit kapunk?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2013.augusztus 1-től távollét esetén a munkabér nem változik a munkanapok számától és a távollét időtartamától függően. Emellett módosulnak a szabadság kiadásának bizonyos szabályai is, a változások 2013. augusztus 1-től, illetve 2014. január 1-től lépnek hatályba.


A távolléti díj új számítása 2013. január 1-jével lépett életbe, és az első pillanattól fogva heves szakmai vitákat váltott ki. A vita február elején kulminálódott, miután munkavállalók tömegével jelezték: a megszokottnál több vagy kevesebb bért számfejtett munkáltatójuk.

A 2013. januártól hatályos szabályozás ugyanis úgy rendelkezett, hogy a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, a 174-es bűvös osztószám segítségével kell meghatározni. Aminek pedig az lett a következménye, hogy abban a hónapban, amikor a munkavállaló szabadságra megy, biztosan nem visz haza ugyanakkora fizetést, mintha a teljes hónapot végigdolgozta volna. Ez a fajta rendszerbe kódolt anomália azonban munkahelyi konfliktusokat is okozhatott a szabadság kiadása kapcsán.

Az új 2013. augusztus 1-től hatályos szabályozással egy a szakmát alaposan felkavaró vita végére került pont.
Bérpótlékok

A Munka törvénykönyvének 2013. augusztus 1-től hatályos módosítása rendezi a havi alapbér meghatározott időre vonatkozó számítási szabályait, valamint a bérpótlékok kapcsán felmerült egyes jogszabályi hiányosságokat, bizonytalanságokat is.

Az egy órára járó alapbér meghatározása során az augusztus 1-től hatályos szabály szerint a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával, tehát a havi ledolgozható idő lesz az osztószám.

A “régi” 174-es osztót csak akkor kell alkalmazni, amikor a bérpótlék számítási alapját akarjuk meghatározni. Az új rendelkezések szerint ugyanis a bérpótlék számítási alapja továbbra is az egy órára járó alapbér, azonban ha bérpótlékot számolunk, akkor az egy órára járó alapbér összegét  az általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával (rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével) kell osztani.

A fenti két módosítás lényegében az egy órára járó alapbér két új, egymástól eltérő számítási módját adja meg: egyet a távolléti díj, egyet pedig a bérpótlék számításához. A megoldás lényege, hogy a távolléti díjat minden hónapban az adott hónap hosszához igazodva, a bérpótlékot viszont minden hónapban azonos módon kell számítani.

A nevesített pótlékok terén újdonság, hogy a módosítás értelmében az 50 százalékos vasárnapi pótlék a törvényben korábban is meghatározott esetekben (pl. többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók) nem csak rendes, hanem rendkívüli munkavégzéskor is jár.

Távolléti díj

A módosítás jelentősen egyszerűsítette a helyzetet. A számítás lényege, hogy

  • a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és – ha van ilyen – pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani,
  • illetve amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, abban az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékesség előtti 6 hónapra kifizetett összegét is figyelembe kell venni.

Egyszerűsítve: ha nincs teljesítménybér, és nincs bérpótlék, akkor csak a “fix” összegekkel kell számolni (alapbér és pótlékátalány). Ilyenkor a távolléti díj összege egyezik a havi kifizetéseknek a távollét idejével arányos összegével, ahol az alapbér adott időszakra eső összegét úgy számoljuk ki, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét szorozni kell az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

További egyszerűsítés, hogy a távolléti díj a havibérnek, az órabérnek és a pótlékátalánynak a távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható. Ezzel a megoldással tehát a távolléttel érintett hónapokban gyakorlatilag egyáltalán nem kell távolléti díjat számolni, egyszerűen csak a szokásos havi alapbért, órabért és pótlékátalányt kell kifizetni, mert az egyezni fog az adott időszakra fizetendő távolléti díj összegével.

A távolléti díj számítási alapját a távolléti díj esedékességének időpontjához képest kell meghatározni, ami a távollét kezdő időpontja. Vagyis például szabadság esetén annak a hónapnak az alapbérével kell számolni a távolléti díjat, amelyikben a munkavállaló megkezdte a szabadságát, a pótlékok tekintetében pedig az ezt megelőző 6 hónapot kell figyelembe venni.

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a távolléti díj számítás esetén a megelőző 6 hónap pótlékait is figyelembe kell venni, a pótlékok közé 2013. augusztus 1-jétől már a vasárnapi pótlékok is beszámítanak, amennyiben ebben a 6 hónapban a munkavállaló a vasárnapok legalább egy harmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.

Pótlékok kapcsán fontos újdonság az is, hogy a bérpótlékot (műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, vasárnapi pótlékot, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot) az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra (azaz a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra) kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával.

Szabadság

A törvény a szabadsággal kapcsolatos számos rendelkezést pontosítja és kiegészíti, így többek között:

  • Pontosítja azon személyek körét, akik egészségkárosodás miatt további 5 munkanap pótszabadságra jogosultak.
  • Egyértelművé teszi, hogy az úgynevezett “apaszabadságot” nem kell arányosítani év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén.
  • Világossá teszi, hogy az egybefüggő 14 nap szabadság nem 14 munkanapot, hanem 14 naptári napot jelent.
  • A következő évre átvihető szabadságok közül a módosítás kiveszi az alapszabadságra vonatkozó hivatkozást, így 2014. január 1-jétől csak az életkor miatti pótszabadság vihető át a felek megállapodása alapján a következő évre. Fontos újdonság, hogy a felek ezen megállapodásukat csak egy adott naptári évre köthetik, így erről minden évben újra meg kell állapodniuk.
  • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén választási lehetőséget biztosít a szabadság órában, vagy napokban történő nyilvántartása között.

Hatályba lépés, alkalmazás

Az Mt-re vonatkozó módosítások 2013. augusztus 1-jei hatálybalépése alól két kivétel van:

  • A kötetlen munkarendre vonatkozó módosítás.
  • Az életkor szerinti szabadság megállapodás alapján következő naptári évre történő átvitele. Ezek 2014. január 1-től lépnek hatályba.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámítási vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.