Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az első öt hónapban a bruttó és a nettó átlagkeresetek is 12,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban 323 400 forint, a nettó átlagkereset pedig 215 000 forint volt. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással – közölte a KSH.
Idén májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél közfoglalkoztatottak nélkül számolva 340 ezer forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset májusban családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető. A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest.
A reálkereset az első öt hónapban 9,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,2 százalékos növekedése mellett.
Január-májusban teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 ezer forint volt.
A KSH közölte: a bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 610 800 forint, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb 208 100 forint.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – bruttó kereset 300 800 forint volt január-májusban.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 ezer forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.
Január-májusban a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.
(MTI)
A jövő évi bértárgyalások eredménye és az immár bizonyosnak látszó, új, zöld lakásokra adható 5 százalékos lakáshitel kamatoknak köszönhetően akár 5 millió forinttal is növekedhet egy kétkeresős, a bankok felé a minimálbért igazolni tudó család által igényelhető hitelösszeg maximuma – hívta fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozhatunk a „munka-magánélet egyensúlya” kifejezéssel, ami amellett, hogy egy hangzatos megfogalmazás, ennek garantálása fontos elvárássá is vált a munkáltatók felé. Minden munkavállaló számára lényeges ez a balansz, azonban a dolgozó szülőknek saját hatáskörben is komoly erőfeszítést kell tenniük, ha a munkavégzési kötelezettségük megfelelő teljesítése mellett gyermekük életében is jelen akarnak lenni. Éppen ezért folyamatos a jogalkotói törekvés a gyermekes munkavállalók helyzetének megkönnyítésére, munkahelyük megvédésére a munkajogi garanciák és szabályok révén.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével. A munkavállalók többsége ma is azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 59 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
