Több juttatásra számíthatunk idén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2014-es év közterhei megegyeznek az előző évben már megszokott értékkel. Vajon hogyan befolyásolja ez a kiadott béren kívüli juttatások mértékét? Szerencsére a stabil környezet pozitívan hatott a juttatási kedvre. Kismértékű növekedést mutat a kiadott juttatások nettó értéke 2013-ról 2014-re.


Ezt látszik igazolni a cafeteriatrend.hu oldal felmérése, melyben 538 munkáltató juttatási rendszeréről beérkező adatokat dolgozta fel Fata László cafeteria szakértő.

2012 óta folyamatosan csökken azok száma, akik felszámolják a béren kívüli juttatási rendszerüket. A két évvel ezelőtti 7,8 százalékos adathoz képest idén már csak a válaszadók 1,5 százaléka jelezte ebbéli szándékát.

Míg 2013-ban 1,7 százalék volt azok aránya, akik újonnan vezették be a kedvező adózású elemeket a juttatási rendszerükbe, addig ez a szám idén 3,16 százalékra nőtt.

Jó látni, hogy a változatlan közterhek mellett az összkép 2014-re óvatos növekedést mutat.

A kitöltők mindössze 4,46 százaléka csökkentette idén a dolgozói juttatások nettó értékét. Ez az arány 2013-ban 31 százalék, két éve pedig 52,6 százalék volt. A korábbi adatokhoz képest ez jelentős javulás. Emellett a válaszadók 14,3 százalék számolt be a cafeteria nettó értékének növekedéséről.

Átlagolva a változások mértékét, idén nettó 3,1 százalékkal több béren kívüli juttatást kaphatnak a dolgozók.
– Az elmúlt évekhez képest ez jelentős javulás, ugyanis ez az átlagérték eddig negatív tartományban mozgott.– kommentálta az eredményt Fata László cafeteria szakértő.

Honnan fizessük a közterheket?

Gyakori az a megoldás a munkáltatók részéről, hogy a megadott keretösszegből a dolgozónak kell kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Így ha valaki 10.000  forint értékben szeretné tölteni például a SZÉP Kártyáját – kedvező adózás mellett – 13.570 forint fogy a cafeteria keretéből. Ezt a gyakorlatot alkalmazza a válaszadók 41 százaléka  2014-ben.

Ennél valamivel elterjedtebb gyakorlat, hogy külön munkáltatói keretből fizeti ki a munkáltató a béren kívüli juttatások SZJA és EHO terheit. Idén a válaszadók 44 százaléka választotta ezt a lehetőséget.
Vannak olyan munkáltatók is, akik vagy csak a személyi jövedelemadót (5 százalék) vagy csak az EHO-t (3 százalék) hárítják a dolgozókra, míg 7 százalék egyéb elosztást alkalmaz.

(forrás: cafeteriatrend.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.