Több külföldi munkavállalót foglalkoztathatnak a cégek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány szerdán hét javaslatát fogadta el a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzsnek, amelyek Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a beruházási versenyek megnyerésében segíti Magyarországot: például a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett.

Szijjártó Péter azt mondta, a kormány eddig az operatív törzs húsz javaslatát támogatta, és ezek a döntések hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon.

Építőipari alapanyagoknál hazai szereplő léphet a versenybe

A kormány egyik döntése a magyar építő alapanyagipar fejlesztésére vonatkozik. Az építőipari alapanyagok árai elszabadultak, és akkor lehet hatékonyan fellépni az árcsökkentések érdekében és ebből fakadóan az építőipar további növekedése érdekében, hogy ha minél több magyar piaci szereplő tud belépni a versenybe. Egy magyar cég, Innoscitech Biharkeresztesen hajt végre beruházást: 12 ezer négyzetméteres gyárat építenek egy speciális technológiával előállított építőipari alapanyagok gyártása érdekében. A 14 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 5,5 milliárd forintos támogatással járul hozzá, hogy a magyar piaci szereplők pozícióját erősítse ezen a piacon.

A kormány másik döntése is kifejezetten a magyarországi beruházásokat ösztönzi. Az Exim Bank újabb 100 milliárd forintos keretösszegben ad a magyar kis-, közepes- és nagyvállaltoknak kedvezményes beruházási hitelt. A hitel kifejezetten jól használható a kis- és közepes vállalkozások szempontjából is, hiszen számukra ennek a hitelnek a kamata 0,1 százalékos. Eeddig 500 milliárdot adtak 1000 magyar cégnek.

Mikrovállalkozásokat juttatnának hitelhez

A kormány döntése értelmében egy fejlesztési beruházási hitelprogram indul a mikrovállalkozások számára. A Széchenyi Kártya Programon belül egy Széchenyi Mikrohitel programot indítanak, amelyre 10 év alatt 50 milliárd foritnyi forrást szánnak. A mikrovállakozások számára 10 éves lejáratú hitel nyújtanak, és az ügyleti kamat 0,5 százalékos lesz. Ezeknek a vállalkozások a száma több mint 4000, és a bankszektor nem szívesen foglalkozik velük, mert ahhoz képest, hogy mekkora hitelt tudnak nekik adni, túl sok banki munkával jár a folyamat, és ezért fontos, hogy az állam itt segítséget nyújtson.

A kormány döntött a beruházások könnyen ütemezhetősége és gyors lebonyolítása érdekében a közbeszerzések felgyorsításáról is. Innentől kezdve az állam egységes kiírásokat fog alkalmazni, ezt blanketta kiírásnak is nevezhetjük. A lényeg az, hogy ezeknek az egységes, sematikus kiírások használatával az úgynevezett előzetes vizsgálatnak az időpontja több mint egy hónapról 5 napra csökkenhet. Ezáltal megnő annak az esélye, hogy a beruházásokat határidőben, kiszámítható módon be lehessen fejezni.

A kabinet döntött arról is, hogy létrejön egy nemzeti beruházási helyszínkereső szolgáltatás, amely gyakorlatilag a Lechner Tudásközpont technológiai fejlesztését és a Nemzeti Befektetési Ügynökség lévő adatbázis bevezetését jelenti. Ez segítséget nyújt abban, hogy a Magyarországra beruházást hozni szándékozó vállalatok számára a lehető leggyorsabban, a leginkább kedvező helyszírekre tudjanak javaslatot tenni.

20 százaléknyi lehet a külföldi munkaerő

A kormány úgy döntött, hogy a külföldi tulajdonban álló vállalatok a létszám 20 százalékáig alkalmazhatnak külföldi munkaerőt az eddigi 10 százalék helyett. Ha nem adják meg ezt a lehetőséget, akkor ezek a vállaltok nem fognak itt bővíteni, és a döntéssel a magyar emberek munkahelyeit is be tudják biztosítani.

Szijjártó Péter közölte, a kormány döntött arról is, hogy létrejön egy termőföld tőkealap, amelyet az Exim Banknál hoznak létre 400 millió eurós értékben. Ez abban segíti majd a magyar élelemiszeripar szereplőit, hogy a stabil alapanyagellátáshoz szükséges földterületek rendelkezésre álljanak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.