Tömegközlekedéssel a munkahelyre, avagy mindig késésben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkahelyre történő pontos beérkezés a reggeli csúcsforgalomban nem mindig könnyű; még nehezebb a munkavállaló helyzete, ha az utazáshoz a tömegközlekedést veszi igénybe. Annak ellenére, hogy a menetrend tartalmazza a megérkezés időpontját, nem egyszerű a menetidővel kalkulálni, több, a munkavállaló által nem befolyásolható körülmény merülhet fel a munkahelyre való megérkezést lassítva. A késésből pedig könnyen konfliktus keletkezhet a munkahelyen.

A távolsági járatok esetében gyakran előfordul, hogy baleset vagy műszaki meghibásodás miatt a vonat vagy a busz késik, olykor akár órákat is. Ezeken a járműveken azonban sok munkavállaló tartózkodik, akik így szembesülnek azzal a problémával, hogy nem tudnak a munkaviszonyukból fakadó kötelezettségüknek eleget tenni, azaz nem tudnak időben megjelenni munkahelyükön. Az ilyen helyzetekre jelent megoldást a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 55. § (1) bekezdés j) pontja, amely alapján a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól az elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.

Amennyiben a munkavállaló a munkába történő utazáshoz tömegközlekedést vesz igénybe, úgy kell megválasztania a járatot, hogy azzal a munkahelyére az előírt időpontra beérjen, sőt, ekkor már készen kell állni a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő tevékenységek elvégzésére, ennek hiányában a munkavégzésre. Azon járművek esetén, amelyek a forgalomban részt vesznek, így például buszos utazás során, a menetidőbe bele kell kalkulálni a szokásos forgalmat, a reggeli dugót, akkor is, ha a menetrend azt nem tükrözi. Nem elháríthatatlan ok tehát, ha a munkavállaló a délelőtti műszakból rendszeresen tíz-húsz percet késik, csak azért, mert a reggeli csúcsforgalomban lassabban halad a busz. Szintén nem lehet mentség, ha a munkavállaló minden második reggel azért késik öt percet, mert éppen elment a metró, amit a vonatmenetrend maradéktalan teljesülése esetén el kellett volna érnie. Az időjárási viszonyokkal a legtöbb esetben ugyancsak előre lehet számolni: a havas, jeges úton természetes, hogy lassabban fog haladni a busz, ez nem ok arra, hogy egész januárban késve érkezzen a munkavállaló a munkahelyére. Az útfelújítások miatt általában a menetrend is módosításra kerül, ha mégsem, az ebből fakadó késéssel is számolni kell, úgyszintén a metrófelújítás ideje alatt azzal, hogy a metrópótló buszok jóval hosszabb idő alatt érik el a célt.

Természetesen figyelembe veendő a járatsűrűség is: nyilvánvalóan nem tolerálható a heti egy-kétszer bekövetkező ötperces késés, ha a busz egyébként tízpercenként jár, míg a másik oldalról az sem várható el a munkavállalótól, hogy a kétóránként járó busz esetén válasszon korábbi járatot, csak azért, mert havonta egyszer-kétszer az öt perc késéssel érkezik. A határok meghúzása nem könnyű, a felek együttműködése szükséges hozzá.

Olyan esetben viszont, ha a munkavállaló időben kiérkezik a vasútállomásra, ám ott a hangosbemondó közli, hogy a vonat műszaki okok miatt előreláthatólag egy órát késik, a munkavállalónak általában nincs más lehetősége, mint várni. Úgyszintén, ha a busz félúton lerobban, vagy egy nagyobb baleset miatt áll hosszabb ideig. Ezek olyan elháríthatatlan okok, amelyek a munkavállaló távollétét indokolják, így a késés nem minősül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség megszegésének. Ilyen esetekben tehát, kötelezettségszegés hiányában, szankció nem alkalmazható, azaz sem figyelmeztetés, sem a munkaviszony megszüntetése nem lehet a késés következménye.

A távollét tartamát tekintve annak a lehető legrövidebb időre kell korlátozódnia. Amennyiben például a négy órát késő vonat helyett egy óra elteltével a vasúttársaság buszokat küld, a munkavállaló köteles azt igénybe venni, nem indokolt, hogy még három órát várjon a vonatra. Úgyszintén, ha a troli a megállóból nem tud elindulni, ám a munkavállaló munkahelye csak húsz perces gyalogútra van, a munkavállaló hamarabb eljut a munkahelyére ilyen módon, mintha megvárná a jármű megszerelését.

Az elháríthatatlan okot a munkáltató felé természetesen igazolni kell: a tömegközlekedési társaságok kérésre kötelesek a késés pontos időtartamáról igazolást adni. Más kérdés, hogy erre az igazolásra a munkavállaló sok esetben csak hosszadalmas sorban állás után, tehát további késéssel juthat hozzá. Amennyiben lehetőség van rá, ilyenkor érdemes a munkáltatóval egyeztetni, hogy az igazolás mellőzésével, mielőbb bejusson a munkavállaló a munkahelyére, a vasúttársaság igénybevétele esetén annak honlapján a késések is láthatóak, de szükség esetén később is kérhető arról igazolás.

Kiemelendő azonban, hogy az elháríthatatlan ok miatt bekövetkező távollétre a munkavállalót munkabér egyáltalán nem illeti meg. Így ha a vonat aznap két órát késett, a következő havi elszámolásnál a munkavállaló ennyivel kevesebb bérre lesz jogosult. Természetesen a munkáltató ettől eltérhet, és kifizetheti a kiesett időre is a bért, ám erre nem köteles. Arra is lehetőség van, hogy a felek megegyezzenek, hogy a munkavállaló a késés időtartamának megfelelően tovább marad bent a munkahelyén és végez munkát, így nem keletkezik kiesés a fizetésében.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.