Túlóra: a törvény szerint, kollektív szerződéssel és önként


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munka törvénykönyvéről szóló törvény 2019. január 1. napján hatályba lépett módosításai lehetővé teszik, hogy a munkavállalók az eddig megengedettnél többet, akár évi 400 órát túlórázzanak. E lehetőség kiaknázása előtt azonban érdemes az Mt. változatlanul érvényesülő rendelkezéseit, valamint a kapcsolódó módosításokat is szemügyre venni.

Habár a jogalkotó lehetővé tette még 150 óra rendkívüli munkaidő teljesítését, fontos szem előtt tartani, hogy e lehetőség a munkáltató számára nem nyílik meg automatikusan. A rendkívüli munkaidő mértékét illető évi 250 órás korlát ugyanis továbbra is érvényesül [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban Mt. 109. § (1) bekezdés]. Ha a munkavállaló nem vállalja önként a többletmunka teljesítését, illetve kollektív szerződés ettől a rendelkezéstől nem tér el, a munkavállalót egy évben továbbra is legfeljebb 250 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére lehet kötelezni.

Az évi 250 óra rendkívüli munkaidőn felül, ha a munkavállaló úgy dönt, legfeljebb évi 150 óra önként vállalt túlmunkát vállalhat. Az erről szóló megállapodást a munkáltatónak és a munkavállalónak írásba kell foglalnia [Mt. 109. § (2) bekezdés]. Természetesen a vállalás esetében nem érvényesül a mindent vagy semmit elv, a munkavállaló kevesebb mint 150 óra túlmunkát is vállalhat. A munkavállaló dönthet úgy is, hogy a továbbiakban nem szeretne önként vállalt túlmunkát végezni, ebben az esetben jogosult a megállapodást egyoldalúan a naptári év végével felmondani [Mt. 109. § (2) bekezdés]. Erre a munkavállalónak a munkaidőkeret végét megelőzően is lehetősége van, így előfordulhat, hogy egy 3 éves munkaidőkeret 1. évének végét követően a munkavállaló által teljesíthető éves túlmunka mértéke az első évhez képest csökken. Ebben az esetben az első évben beosztható 400 óra túlmunka az első év hátralévő részében még beosztható, a 2. évben azonban ehhez csupán további 250 (esetleg 300) óra adódik hozzá. A megállapodás felmondása az addig teljesített önkéntes túlmunka jogszerűségét nem érinti.

Munkajogi Mesterkurzus 2019
Munkajogi Mesterkurzus sorozatunk első állomása már közeleg. Márciusban lehetőségük van választ kapni az alábbi kérdésekre:

– Hol rendelkezzünk a munkaidő beosztásáról? Mi lehet az előnye a munkaidőkertnek és mik az ÚJ szabályai? Mikor lehetséges rendkívüli munkavégzés pihenőidőben?

Ezekre a problémákra biztosan válaszol Dr. Kártyás Gábor és Dr. Takács Gábor a 3 alkalmas Munkajogi Mesterkurzus képzésen. Érdemes megnézni, milyen további témákat dolgoznak fel úgy, hogy a képzés végére a résztvevők igazi MESTEREKKÉ váljanak.

További információ és jelentkezés >>

Amennyiben a munkaviszony év közben kezdődött, határozott vagy részmunkaidőre szól, az évi 250 órás és az önként vállalható 150 órás keretet is arányosítani kell. Ennek megfelelően a fél év után belépő, vagy 4 órás részmunkaidőben dolgozó munkavállaló legfeljebb 125,5 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezhető, valamint ezen felül legfeljebb évi 75,5 óra önként vállalt túlmunka ledolgozásáról köthet megállapodást [Mt. 109. § (3) bekezdés].

A munkáltatót nyilvántartási kötelezettség terheli a munkavállalóval kötött, az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodás, valamint az annak alapján teljesített rendkívüli munkaidő vonatkozásában. A munkáltató felelőssége tehát, hogy a megállapodás bemutatásával szükség szerint igazolja, hogy az évi 250 órán felül végzett túlmunka jogszerű volt, a felek önkéntes megállapodásán alapult. A teljesített rendkívüli munkaidő nyilvántartására a szokásos módon, jelenléti ívek segítségével kerülhet sor [134. § (4) bekezdés].

A rendkívüli többletmunka évi 250 órás mértéke a módosítás alapján nem csupán a munkavállaló egyéni önkéntes hozzájárulásával emelhető, a felek kollektív szerződésben továbbra is rendelkezhetnek az éves keret növeléséről. Kollektív szerződésben az évi 250 óra évi 50 órával történő megemeléséről lehet rendelkezni, ennek megfelelően, ha a munkavállalók nem kötnek egyéni megállapodást a munkáltatóval, évi 300 óra rendkívüli munkaidő teljesítésére kötelezhetők. Ha a kollektív szerződés alapján 300 óra az éves limit, akkor a munkavállaló már csak további 100 órára vonatkozóan jogosult megállapodást kötni a munkáltatóval, így az évi rendkívüli munkaidő mértéke a kollektív szerződés és az egyéni megállapodás együttes megkötése esetén sem lehet magasabb az évi 400 óránál [135. § (3) bekezdés].

A törvénymódosítás ugyanakkor megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a felek kollektív szerződésben a munkavállaló javára eltérjenek az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodásra, illetve a keretszámok arányosítására vonatkozó szabályoktól [Mt. 135. §]. A pozitív eltérés tekintettel arra, hogy a módosítás indoklása szerint a keretszámok megemelése szolgálja a munkavállalók érdekeit, nehezen megragadható, a rendelkezés értelmezésére nézve várhatóan a gyakorlati alkalmazás során kapunk majd választ. Az önként vállalt túlmunka megállapodás felmondását enyhítő szabályok (pl. nem csak az év végére lehet felmondani), illetve a önkéntes túlmunkáért járó kedvezőbb díjazás (pl. magasabb túlórapótlék stb.) kikötése azonban a munkavállaló javára történő eltérésnek minősül.



Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 27.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.

2022. szeptember 26.

Kamerás megfigyelés a munkahelyen

Gyakorta előfordul, hogy a munkáltatók a munkavállalók ellenőrzése érdekében vagy vagyonvédelmi célokból kamerákat helyeznek el a munkahely egyes pontjain. A dolgozókról ilyen módon készült kép-és hangfelvétel a GDPR szerinti személyes adatnak minősül. A megfigyelőrendszert telepítő munkáltatóknak szigorú – munkajogi és adatvédelmi – szabályokat kell betartaniuk annak érdekében, hogy az ezzel összefüggő adatkezelésük jogszerű legyen.