Új Mt: nem elég leírni, közölni is kell


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb nyilatkozatokat írásban kell megtenni. Ezek viszont csak akkor fejtik ki joghatásukat, ha a címzettel szabályosan közlik őket. Például, nem elég a felmondást megírni, át is kell adni a munkavállalónak. Fontos ezért pontosan ismerni azokat a szabályokat, amelyek meghatározzák, mikor lehet egy írásos nyilatkozatot közöltnek tekinteni – hívja fel figyelmet dr. Kártyás Gábor munkajogász blogjában.


A legegyszerűbb helyzet, ha az írásos nyilatkozatot átadjuk a címzettnek, vagy a nevében átvételre jogosult más személynek. Az nem feltétel, hogy az átadásra munkaidőben, vagy a munkavégzés helyén kerüljön sor. Az átadó lehet a nyilatkozatot tévő fél személyesen, de bárki más is eljárhat a nevében, akár egy futár, vagy küldönc is. Az írásos nyilatkozat postai úton is közölhető. Az új Munka Törvénykönyve bizonyos feltételek mellett írásbelinek minősíti az elektronikus dokumentumot is. Ez akkor lesz közölt, amikor a címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik (pl. az e-mail megérkezik a postafiókba, az SMS elolvasható a mobil készüléken).

Ha nem hajlandó átvenni a címzett..

A nyilatkozat közlése akkor válik bonyolulttá, ha a címzett – megsejtve, hogy reá nézvést hátrányos közlemény érkezik – nem hajlandó azt átvenni, illetve az elől igyekszik kitérni. Például, a létszámcsökkentési hírek alapján a munkavállaló hívás ellenére nem hajlandó megjelenni a HR osztályon, vagy a felmondási szándékról értesülve engedély nélkül elhagyja a munkahelyet, vagy kirohan az irodából.

Nagyon fontos tudni, hogy a törvény alapján a nyilatkozatot akkor is közöltnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Az említett esetekben tehát a nyilatkozatot a közlés megkísérlésének időpontjában közöltnek kell tekinteni, annak joghatásai beállnak, függetlenül attól, hogy a címzett végül is nem tudta meg, mi áll a nyilatkozatban.

A közlés megkísérléséről, illetve a címzett reakciójáról valamilyen bizonyítékot mindenképpen érdemes készíteni, mivel vita esetén a jognyilatkozatot tevő felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerűen megtörtént. Bizonyíték lehet egy írásbeli jegyzőkönyv, amelyet két tanú is aláír, de akár a történteket rögzítő biztonsági kamera felvétele is.

A postai úton feladott küldemények közül megkülönböztetett helyet foglal el a tértivevényes küldemény. Ebben az esetben a címzettnek aláírásával igazolnia kell, hogy a küldeményt mikor vette át, és ez az igazoló szelvény postai úton visszaérkezik a feladóhoz. Így a feladó kezében lesz egy okirati bizonyíték arra nézve, hogy nyilatkozatát mikor közölte a címzettel. A tértivevényes küldeményekhez kapcsolódik a kézbesítési vélelem intézménye. Ez azt jelenti, hogy a tértivevényes küldeményként közölt nyilatkozatot bizonyos esetekben automatikusan közöltnek kell tekinteni, és a címzettnek kell az ellenkezőjét bizonyítania, ha ezt vitatja.

Így a törvény alapján a kézbesítés megkísérlésének napján közöltnek kell tekinteni a tértivevényes küldeményt, ha az átvételt a címzett megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult. Ilyenkor a kézbesítési kísérlet időpontja szerepel a visszaérkező tértivevényen, és úgy kell tekinteni, hogy a nyilatkozatot e napon a címzettel szabályosan közölték. Fel kell hívni a figyelmet, hogy az új törvény e körbe sorolja azt is, ha a címzett elköltözött. Fontos tehát a munkáltatónak bejelenteni a lakcímváltozást, mert a korábbi címre kiküldött munkáltatói nyilatkozatok ilyenkor a kézbesítés sikertelenségére tekintet nélkül közöltnek minősülnek!

Egyéb esetekben, ha a tértivevényes küldemény kézbesítése eredménytelen volt, úgy az eredménytelen kísérlet, illetve a küldemény érkezéséről szóló értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon kell közöltnek tekinteni a nyilatkozatot. Ha például a tértivevényes kézbesítés azért volt eredménytelen, mert nem volt otthon a munkavállaló lakásán senki, aki át tudta volna venni a levelet, úgy a kézbesítési kísérlettől számított 5. munkanapon közöltnek kell tekinteni a nyilatkozatot, akkor is, ha azt egyébként a munkavállaló nem kereste a postán, és nem vette fel.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben:

Az összes Rodin-konferenciát itt találja.

Munkajogi e-kommentár Online kommentár az új Munka Törvénykönyvéhez – már előrendelhető!

A tértivevényes levél a legcélszerűbb

A nyilatkozatot tévő szempontjából a kézbesítési vélelem előnye, hogy ilyenkor nem rajta van a bizonyítási teher, hanem a címzettnek kell vitatnia, hogy a közlés szabályszerű volt, ezt pedig csak bíróság előtt teheti meg. A nagy jelentőségű írásbeli nyilatkozatoknál, különösen a munkaviszony megszüntetése esetén ezért célszerű mindig a tértivevényes levelet választani, ha valamilyen okból a címzettnek személyesen nem adható át a nyilatkozat.

dr. Kártyás Gábor blogja az új Munka Törvénykönyvéről a HR Portálon olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.