Újra tiltakoznak a szakszervezetek a rabszolgatörvény ellen
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkáltatók csaknem napra pontosan a 2018-as emlékezetes tiltakozási hullám kezdetének kétéves évfordulóján meglepő javaslattal álltak elő a VKF legutóbbi ülésén: a járványügyi intézkedések részeként, a tavaszihoz hasonlóan újra rendelje el a kormány a kétéves munkaidőkeretet – írja közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ emlékeztet: a rabszolgatörvény alkalmazása miatt éppen a kezdeményezésükre folyik alkotmánybírósági vizsgálat.
Csaknem napra pontosan két évvel a rabszolgatörvény elleni emlékezetes 2018. december 8-ai nagy tüntetés kétéves évfordulóján ismét tiltakozni kényszerülnek a szakszervezetek a 24 hónapos munkaidőkeret alkalmazása ellen. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma legutóbbi – december 3-ai – ülésén a munkáltatói oldal javasolta a munkaidőkeret újbóli elrendelését. A munkavállalói oldal résztvevői – a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Liga és a Munkástanácsok –egységesen elutasították a felvetést – ismertette az ülésen történteket Kordás László. A MASZSZ elnöke felháborítónak tartja, hogy egyes ágazatokban a még munkaképes alkalmazottakkal végeztetik el a betegség miatt kiesett emberek munkáját is. Vagyis: akár éjjel, nappal dolgoztathatnák a még talpon maradt munkavállalókat úgy, hogy az elrendelt túlmunkát esetleg csak két év múlva kellene velük elszámolni.
Az elnök szerint a munkaidőkeret ismételt elrendelése olyan övön aluli ütés lenne, amelyet szokás szerint ismét a munkavállalóknak kell elszenvedni. Ráadásul a jogszerűség is erősen kétséges, hiszen a munkáltatók a Munka törvénykönyvétől eltérve, kollektív szerződés nélkül, a szakszervezetek megkerülésével egyoldalúan rendelhetik el a teljesen tetszőleges időtartamú túlmunkát, akár hétvégére is. A rabszolgatörvény lényege ugyanis éppen az, hogy 2 év átlagában legyen meg a heti 40 órás munkaidő. Vagyis a munkáltató ez idő alatt megteheti, hogy akár hónapokon keresztül is heti 6 napot dolgoztatja a beosztottjait úgy, hogy két évig sem fizeti ki a túlórapénzt és a műszakpótlékot sem – magyarázza az elnök.
A szakszervezetek erősen aggályosnak tartják, hogy egyes cégeknél – főként az állami tulajdonú szociális és egészségügy területén – folyamatosan nő a munkavállalók terhelése azért, hogy kisebb létszámmal is teljesíthessék az egyre növekvő feladatot.
Kordás László szerint a munkavállalók agyonhajszoltak, egyre fáradtabbak, így nem csoda, hogy sokan nem érik meg a nyugodt nyugdíjas éveket. Az elnök azt is kifogásolja, hogy a túlmunka nem növeli a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló munkában töltött évek számát, a járvány miatt csökkentett munkaidő viszont igen. „Természetesen” negatívan.
A MASZSZ a közleményében emlékeztet: a kormány tavasszal a munkáltatók számára lehetővé tette a 24 hónapos munkaidőkeret alkalmazását, amit a veszélyhelyzet lefújása után is érvényben tartott. A szövetség szerint ez alkotmányos jogokat sért, ezért kezdeményezésükre azóta is alkotmánybírósági vizsgálat folyik az ügyben.
A 24 hónapos munkaidőkeret ügyében a hazai szakszervezetek egységesen fordultak több nemzetközi érdekvédelmi szövetséghez, s mindegyike súlyosan aggályosnak tartja sőt, elítélte a „sajátságos” módszer alkalmazását – emlékeztetett Kordás László.
