A 2019. január 1. napján hatályba lépett jogszabályváltozások közül az egyik legnagyobb visszhangot kiváltott az akár hároméves munkaidőkeret alkalmazását is lehetővé tévő Mt. módosítás. A változás azonban nem ragadható meg csupán a munkaidőkeret lehetséges tartamának növelésében, a kapcsolódó rendelkezések feltérképezése is szükséges, hogy az új szabályozás jelentőségéről árnyaltabb képet kapjunk.
A kormány épp akkor egyeztetne a szakszervezetekkel a minimálbérről, amikor azok a túlóratörvény elleni fellépést egyeztetnék.
Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
Meglepő módosításon esett keresztül a törvényalkotási bizottságban a viták kereszttüzébe került, a munka törvénykönyvét átíró kormánypárti országgyűlési képviselői javaslat: a munkavállaló "önként vállalt túlmunkája" tenné lehetővé az évi 400 túlórát a kollektív szerződés helyett.
Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatban szűkítené a túlórára kötelezhetők körét - írja a Hvg.hu.
A Liga Szakszervezetek bejelentette, hogy csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett tüntetéshez, mert úgy értékelték, az egyeztetések nem vezettek eredményre.
Nem is az évi 400 órányi túlóra a legnagyobb probléma, hanem inkább az, hogy lekerülhet a fizetési jegyzékekről a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka – figyelmeztet közleményében a BDO.
Üzemi megbízott, üzemi tanács vagy kollektív szerződés útján adná a hozzájárulását az évi 400 óra túlmunkát – ismertette javaslatát a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselője.
Ha változik is a Munka törvénykönyvében maximum egy évben meghatározott munkaidőkeret vagy a jelenlegi 250 órához képest emelkedik a munkaadók által elrendelhető túlórák száma, akkor a részleteket minden esetben kollektív szerződésben kell rögzíteni, ebben egyeztek meg a szakszervezetek Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselővel.
A munkaidő-szervezéssel kapcsolatos törvénymódosítási javaslat célja, hogy lebontsa a munka törvénykönyvének adminisztratív akadályait azok elől, akik úgy szeretnének többet keresni, hogy - saját beleegyezésükkel - többet dolgoznak érte - közölte Kósa Lajos, a javaslat egyik fideszes előterjesztője szerdán Budapesten újságírók előtt, miután munkavállalói szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett.
Az MGYOSZ alelnöke szerint a törvény módosítása a munkáltatók széles körében nem merült fel igényként, ezért úgy vélte, hogy ez a tervezet csak a munkaadók szűk rétegének jelentene némi segítséget a munkaerőhiány kezelésében.
Az Országgyűlés kedden este tárgyalni kezdett a túlóra- és munkaidőkeret emeléséről szóló fideszes javaslatról.