Újra virul a munkaerő-kölcsönzés Koronavírus


2021 januárjára – a vendéglátás és idegenforgalmon kivételével – minden iparágban visszatért a koronavírus-járvány kezdeti időszakában mért adatokhoz a munkaerő-kölcsönzöttek létszáma. Bizonyos szektorokban intenzív növekedés is tapasztalható. A kereskedelemben harminc százalékkal, a logisztika és raktározás területén pedig ötödével dolgoznak ma többen – derül ki a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szervezésében a tíz legnagyobb munkaerő-kölcsönző cég – Delego Consulting Kft., euJOBS, Humán Centrum, Humánia HRS Group Zrt., Man at Work, Pannon-Work Zrt., Prohuman, Viapan Dologidő , WHC, Work Force – körében végzett év eleji felmérésből.

Júliustól fokozatosan, iparági szinten is mérhető arányban emelkedett a kölcsönzött munkavállalók létszáma, s félév kellett hozzá, hogy visszaálljon a válság előtti szintre – idézi a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnökét, Dénes Rajmund Rolandot a szervezet közleménye.

A COVID-járvány okozta tavaszi leállások miatt a munkaerő-kölcsönzötti létszámunk csaknem 40 százalékkal esett vissza, ami leginkább az autóipar, elektronika és egyéb termelői szektort, azon belül is a kékgalléros munkaerőt érintette – számol be a közleményben Berta Péter,  a szövetség tagszervezeteként nyilatkozó WHC ügyvezetője a válság hatásairól.  Az ügyvezető hozzáteszi: szeptember hónapban már elértük a COVID-helyzet előtt kölcsönzött munkavállalói létszám 90%-át, ami az év végére a folyamatos megrendeléseknek köszönhetően a járványhelyzet előtti szintre emelkedett. A fehérgalléros munkakörök esetében is megnyíltak a pozíciók, újraindultak az interjúztatások és a felvételek. Berta szerint a vendéglátás, turizmus kivételével minden iparágban megtörtént a visszarendeződés. A COVID által leginkább érintett szektorokból egyes munkavállalók átmenetileg átmozdultak más iparágakba, de amint a helyzet javul, várhatóan nagy igény mutatkozik majd ezeken a területeken is a munkaerőre, amely kiszolgálására a munkaerő-kölcsönzés kiváló megoldást nyújt- véli az ügyvezető.


Az MMOSZ közleménye szerint elmúlt 10 évben megduplázódott a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma, de a COVID-19 okozta gazdasági válságban még inkább előtérbe került ez a szolgáltatási forma, a gazdasági élet kiszámíthatatlansága, tervezhetetlensége miatt. További sikerek garanciája, hogy a kormányzat a kölcsönzött munkaerőre is kiterjesztette a munkahely-megtartó intézkedéseket. 2020 áprilisa óta folyamatos az együttműködés az Innovációs és Technológiai Minisztériummal a legnagyobb foglalkoztatók szektor szintű kölcsönzött létszámalakulásának monitorozására. Az időszakos visszaesést követő növekedésből látszik, hogy a munkaerő-kölcsönzés a rugalmasságával maximálisan ki tudja szolgálni a munkaerőpiac optimális létszámgazdálkodásának az igényeit, a folyamatos változások figyelembevételével. Az év elején mintegy 180 ezer kölcsönzött munkavállaló dolgozott Magyarországon, számuk áprilisban a koronavírus-járvány miatt 120 ezer fő alá csökkent, júliustól azonban ismét megnőtt az igény a kölcsönzött munkaerőre, így abban bíznak, hogy a 2021. évben a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásának volumene a korábbi évek dinamikája szerint tovább növekszik – zárul a munkaerő-kölcsönzők közleménye.



Kapcsolódó cikkek

2020. augusztus 25.

A munkaviszony megszüntetése munkaerő-kölcsönzés esetén

A munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra számos speciális szabály vonatkozik. A munkaviszony megszüntetése is egy olyan terület, ahol az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, amelyek célja egyrészt a munkaviszonyban részt vevő három szereplő jogosultságainak és kötelezettségeinek elhatárolása, másrészt a munkaerő-kölcsönzés rugalmasságának biztosítása a munkáltató által történő munkaviszony-megszüntetés könnyebbé és olcsóbbá tételével.
2020. augusztus 4.

Kártérítési felelősség munkaerő-kölcsönzés során

Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között, több jogszabályi rendelkezést az általánostól eltérően kell alkalmazni. A kölcsönzött munkavállaló által a kölcsönvevőnek, továbbá a kölcsönvevő által a munkavállalónak okozott kár tekintetében szintén speciális szabályok alkalmazandóak, amelyekre kihatással lehetnek a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodásban foglaltak is.