Uniós jogot sért a német minimálbér kiterjesztése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság (EB) szerint sérti az uniós jogot a minimálbérre vonatkozó németországi szabályozásnak az az eleme, amely szerint az óránkénti bruttó 8,5 eurós (mintegy 2700 forint) minimálbér a külföldi szállítmányozó cégek alkalmazottainak is jár, amíg német területen végeznek munkát, akkor is, ha csupán átutaznak az országon.


Német hírportálok keddi beszámolói szerint a brüsszeli bizottság egy név nélkül nyilatkozó magas rangú tisztségviselője azt mondta: több tagállamból érkezett panasz az ügyben, és a testületben a kérdés tanulmányozása nyomán az meggyőződés alakult ki, hogy nem fér össze a közösségi jogszabályokkal a német minimálbértörvényből következő előírás, miszerint a külföldi székhelyű szállítmányozó cégek kötelesek legkevesebb 8,5 eurónak megfelelő összegű bruttó órabért fizetni az általuk foglalkoztatott gépkocsi, kamion-, vagy buszsofőröknek arra az időre, amíg áthaladnak Németországon.

A bizottság jelenleg mérlegeli, hogy mikor kezdje meg a német kormánnyal az úgynevezett strukturált párbeszédet, amelynek az a célja, hogy mihamarabb megoldás szülessen a problémára az uniós joggal összhangban, mégpedig anélkül, hogy hivatalos kötelezettségszegési eljárás indulna – tette hozzá a tisztségviselő.

Az EB egy szóvivője hivatalosan azt közölte, hogy Brüsszel megítélése szerint a német minimálbértörvény ugyan megfelel a közösség szociálpolitikai alapelveinek, de vizsgálnak Magyarországról és Lengyelországból érkezett panaszokat, amelyek a szabályozásnak a szállítási ágazatot érintő egyes részleteire vonatkoznak.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

A német munkaügyi minisztérium közölte, hogy bármikor készséggel nyújtanak felvilágosítást az ügyben Brüsszelnek. A kormány meggyőződése szerint a minimálbérről szóló törvény megfelel a közösségi jog előírásainak – tették hozzá.

Németországban január 1-jével vezették be a valamennyi ágazatban egységesen kötelező, óránkénti 8,5 eurós minimálbér intézményét. A szabály az ország területén folytatott munkavégzésre vonatkozik, így azokban az esetekben is, amikor a munkavállaló csak ideiglenesen tartózkodik Németországban, és nem németországi székhelyű cég alkalmazásában áll.

Korábban az MTI érdeklődésére az ügyben illetékes vámhatóság egy szóvivője elmondta, hogy a közúti fuvarozó cégeknek előzetesen el kell juttatniuk a hatóságnak egy német nyelvű, úgynevezett munkavégzési tervet, amelyben jelzik, hogy ki, mikortól és várhatóan meddig végez teher- vagy személyszállítási tevékenységet az országban. A nyomtatványon nyilatkozniuk kell arról, hogy kötelezettséget vállalnak a német előírások betartására, és a hatóságok felszólítására bemutatják az ezt igazoló dokumentumokat, illetve azok német nyelvű fordítását.

A pénzügyminisztérium egy szóvivője elmondta, hogy a minimálbért szabályozó előírások betartását „természetesen” ellenőrzik, és ennek céljából 2019-ig összesen 1600 fővel növelik a vámhatóság személyi állományát.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

Valóban szigorodnak a 3. országbeliek jogellenes foglalkoztatását sújtó szankciók?

Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.

2024. február 22.

A szövetkezet keretében végzett munka és a nyugdíj

A szövetkezet keretében a szövetkezeti tag biztosítottként végzett tevékenységének időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időt eredményez. Az úgynevezett sajátos szövetkezeti formában történő munkavégzés azonban más helyzetet jelent.

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.