Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem lehet feltétele a felmondási tilalomnak, hogy a nő még a felmondás közlése előtt bejelentse várandósságát a munkáltatónak – így döntött az Alkotmánybíróság. A határozat lehetetlen helyzetbe hozza a munkáltatókat, és pont a gyermekvállalás előtt álló nők foglalkoztatása ellen ható munkáltatói sztereotípiákat erősíti. Kártyás Gábor véleménye.
Az Alkotmánybíróság határozatában alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Munka Törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely szerint a várandós, illetve az emberi reprodukciós eljárásban résztvevő nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról a felmondás közlését megelőzően tájékoztatta a munkáltatóját. A hatályban maradt szabály szerint a felmondási védelemnek továbbra is feltétele a tájékoztatás, ám az nem kötött határidőhöz.
A jelenlegi helyzet sem jelenti azonban azt, hogy a munkavállaló ne lenne köteles a munkáltatót tájékoztatni a védettségről, legkésőbb a felmondás közlésekor. Ez ugyanis – ahogy arra az Alkotmánybíróság is hivatkozik – következik az általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből. Újra irányadóvá válik az a korábbi bírói gyakorlat, amely szerint a munkavállaló nem hivatkozhat a munkaviszony jogellenes megszüntetésére, ha a felmondás közlésekor nem tájékoztatta a munkáltatót az általa ismert védett státuszáról. Nem lehet tehát rosszhiszeműen eltitkolni a védett státuszt, majd a felmondás átvétele után megtagadni a hozzájárulást a felmondás visszavonásához, illetve a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit követelni. Ilyen formán tehát a határozat nem változtat a korábbi jogi helyzeten: nem kötelező bejelenteni a várandósságot, illetve az emberi reprodukciós eljárásban részvételt, de bejelentés hiányában a védettség továbbra sem jár.
Véleményem szerint vitatható a határozat azon megállapítása, miszerint a megsemmisített szabály miatt a munkavállaló arra kényszerült volna, hogy a reprodukciós eljárás megkezdése napján, illetve a várandósságról való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy felmondási védelem alá esik. Ez nem vezethető le a jogszabályból. A határozat által is idézett szabály ugyanis az, hogy a tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését. Ebből csak az következik, hogy a munkavállaló legkésőbb akkor volt köteles bejelenteni a védett státuszát, ha megtudta, hogy a munkáltató olyan leépítést, átszervezést tervez, amely érintheti az ő munkakörét is, vagy ha magatartása, képességei miatt felmerülhetett a munkaviszonyának megszüntetése, és ebben az esetben is csak akkor, ha érvényesíteni kívánta a felmondási védelmet.
A munkaviszony felmondással való megszüntetése a gyakorlatban a legtöbb esetben egy folyamat, amelyről a munkavállaló maga is tudomást szerezhet, és amelynek csak záróköve a felmondás közlése. Nem csak a csoportos létszámcsökkentésre jellemző, hogy a munkaviszony várható megszüntetéséről még a felmondás közlése előtt értesül a munkavállaló. Éppen az a kivételes eset, amikor ez előzmények nélkül következik és meglepetésként éri a munkavállalót. Nincs szó tehát arról, hogy a védettség bejelentésére csak a felmondás váratlan átadása után lett volna lehetőség, amikor már késő. A megsemmisített szabály éppen azt célozta, hogy a munkáltató még a felmondásról szóló döntése meghozatala előtt értesülhessen arról, hogy az adott munkavállalóval szemben felmondással nem élhet. Ezzel a bejelentéssel azonban a munkavállaló „kivárhatott”, amíg a felmondás reális esélyként nem merült fel. Másfelől, az Alkotmánybíróság is utal rá, hogy számos más rendelkezés miatt is szükséges lehet a várandósság bejelentése a munkáltatónak. A családi adókedvezmény, az egészségi állapotnak megfelelő munkakörbe helyezés, az éjszakai munkavégzés tilalma stb. is nyilván csak a munkáltató tájékoztatása után érvényesíthető.
Összességében így az Alkotmánybíróság döntése nem változtat a felek kötelezettségein abban az esetben, ha a munkavállaló felmondás közlésekor tudott a védett helyzetéről. Sajátosan alakul viszont az a helyzet, ha a nő maga sem tud várandósságáról a felmondás közlésekor.
Az Alkotmánybíróság ugyanis arra is rámutatott, hogy a jogalkotó azon nők számára, akik még nem szereztek tudomást a várandósságukról, lehetetlen feltételt szabott a felmondási védelem érvényesítéséhez, ami az érintettek hátrányos megkülönböztetésével járt. Aki ugyanis maga sem tudott a várandósságáról a felmondás közlésekor, értelemszerűen nem is hivatkozhatott a védettségre.
Ezzel kapcsolatban fontos aggályt fogalmazhatunk meg, a jogintézmény funkciójából eredően. Azaz, miért kötelezzük a munkáltatót egy olyan személy védett helyzetének tiszteletben tartására, aki maga sem tudja, hogy védelemre szorul? Egy profán példával élve: a nő az öthetes terhességének megállapítása előtti hetekben a legnagyobb lelki nyugalommal fogyaszthatott el hat liter tömény italt, szívhatott el öt doboz cigarettát és indulhatott a bungee jumping világbajnokságon. Ha saját magára nem vigyázhat, nem tudva a körültekintő életmódot igénylő helyzetéről, miért kérjük ezt számon a munkáltatóján?
| Munkajogi kiskönyvtár 5.: A munkaviszony megszűnése és megszüntetése |
|---|
|
A kiadvány az új Ptk. hatálybalépésével módosult jogszabályi rendelkezésekre is felhívja a figyelmet, mellékleteként iratminták is segítik a jogalkalmazást. |
A határozat utáni valódi újdonság tehát az, hogy a várandós nő akkor is hivatkozhat a felmondási védettségre, ha a felmondás közlése után szerez csak tudomást erről. Ezt a lehetőséget a korábbi bírói gyakorlat is elismerte, éppen ennek megváltoztatására született a most megsemmisített szabály. Meglátásom szerint az Alkotmánybíróság határozata lehetetlen helyzetbe hozza a munkáltatókat. Ha ugyanis a nő munkavállaló megtudja, hogy a felmondás közlésekor terhes volt, újra joggal hivatkozhat a munkaviszony jogellenes megszüntetésére. Ez viszont kivédhetetlen kockázatot jelent a legteljesebb jóhiszeműséggel eljáró munkáltató számára is. Nem csodálkozhatunk, ha ez éppen a gyermekvállalás előtt álló nők foglalkoztatása ellen ható munkáltatói sztereotípiákat erősíti majd, ami a felmondási tilalom céljával ellentétes hatáshoz vezethet.
Az Opus Simplex a munkajog szakértője. Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk! |
|---|
