Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaerő-mobilitást átmenetileg segítő lehetőség a munkásszállók építése, hiszen egyszerre segít azoknak, akik munkahelyet keresnek, illetve azoknak, akiknek munkaerőre van szükségük – jelentette ki a pénzügyminiszter hétfőn Zalaegerszegen.
Varga Mihály a munkásszállók építésére szolgáló országos program első, mintegy 600 millió forintból megvalósult beruházásának avatásán rámutatott: a munkásszállók építése átmeneti megoldás. Nem az a cél, hogy az ország egyes részei elnéptelenedjenek, hanem az, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek munkaerőre van szükségük, hozzájuthassanak ehhez.
A munkásszállók építése mellett a munkaerő mobilitását segítő támogatások is hatékonyan működnek, a munkaadók által lakhatási támogatásban részesített dolgozók száma meghaladja a 10 ezret, a számukra kifizetett támogatás pedig a 6 milliárd forintot – emelte ki a miniszter.
Varga Mihály emlékeztetett, hogy 2010-ben még csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, amely mára 3,6 százalékra csökkent. Az állásban lévők száma 820 ezerrel emelkedett – ebből 700 ezer a magánszférában talált munkát -, a foglalkoztatottság szintje pedig 55-ről 70 százalékra javult, meghaladva az uniós átlagot is.
Az aktívkorú népességben azonban van még tartalék, így a munkanélküliek támogatásával, képzésével, a közfoglalkoztatásban lévők munkaerőpiacra segítésével, a nők számára kínált rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek – mint a távmunka vagy a részmunkaidő – biztosításával, valamint a szépkorúak újbóli munkába állását januártól már segítő adószabályokkal lehet növelni a munkaerő-kínálatot – sorolta a politikus.
Kitért arra is, hogy tavaly – a szezonális hatásokkal kiigazított adatok szerint – 5 százalékos volt a gazdasági növekedés Magyarországon, ami lehetővé teszi, hogy a lakosság életminősége közeledjen a nyugati országokhoz. „Idén 4 százalék körüli növekedéssel számolunk, ami az uniós átlagot két és félszer, háromszor meghaladja” – mondta.
A reálkeresetek a múlt évben plusz egyhavi bérnek megfelelő mértékben, 8,3 százalékkal nőttek, „a kormánynak nem célja, hogy fékezze ezt az ütemet”, a piac dönti el a továbbiakban is, hogy mire van lehetőség – jelezte Varga Mihály.
(MTI)
Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.
A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.
Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
