Varga: a munkaerő-mobilitást segítik a munkásszállók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-mobilitást átmenetileg segítő lehetőség a munkásszállók építése, hiszen egyszerre segít azoknak, akik munkahelyet keresnek, illetve azoknak, akiknek munkaerőre van szükségük – jelentette ki a pénzügyminiszter hétfőn Zalaegerszegen.

Varga Mihály a munkásszállók építésére szolgáló országos program első, mintegy 600 millió forintból megvalósult beruházásának avatásán rámutatott: a munkásszállók építése átmeneti megoldás. Nem az a cél, hogy az ország egyes részei elnéptelenedjenek, hanem az, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek munkaerőre van szükségük, hozzájuthassanak ehhez.

A munkásszállók építése mellett a munkaerő mobilitását segítő támogatások is hatékonyan működnek, a munkaadók által lakhatási támogatásban részesített dolgozók száma meghaladja a 10 ezret, a számukra kifizetett támogatás pedig a 6 milliárd forintot – emelte ki a miniszter.

Varga Mihály emlékeztetett, hogy 2010-ben még csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, amely mára 3,6 százalékra csökkent. Az állásban lévők száma 820 ezerrel emelkedett – ebből 700 ezer a magánszférában talált munkát -, a foglalkoztatottság szintje pedig 55-ről 70 százalékra javult, meghaladva az uniós átlagot is.

Az aktívkorú népességben azonban van még tartalék, így a munkanélküliek támogatásával, képzésével, a közfoglalkoztatásban lévők munkaerőpiacra segítésével, a nők számára kínált rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek – mint a távmunka vagy a részmunkaidő – biztosításával, valamint a szépkorúak újbóli munkába állását januártól már segítő adószabályokkal lehet növelni a munkaerő-kínálatot – sorolta a politikus.

Kitért arra is, hogy tavaly – a szezonális hatásokkal kiigazított adatok szerint – 5 százalékos volt a gazdasági növekedés Magyarországon, ami lehetővé teszi, hogy a lakosság életminősége közeledjen a nyugati országokhoz. „Idén 4 százalék körüli növekedéssel számolunk, ami az uniós átlagot két és félszer, háromszor meghaladja” – mondta.

A reálkeresetek a múlt évben plusz egyhavi bérnek megfelelő mértékben, 8,3 százalékkal nőttek, „a kormánynak nem célja, hogy fékezze ezt az ütemet”, a piac dönti el a továbbiakban is, hogy mire van lehetőség – jelezte Varga Mihály.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Bekerülhet-e a hétköznapi életünkbe a robotika?

Idén is kitárta kapuit a HVG Állásbörze, ahol több mint száz munkaadóval személyesen és hibrid formában is találkozhattak azok az álláskeresők, akik ellátogattak április 17-19-e között a Papp László Budapest Sportarénába. Mindenki kedvence, a Bastion Group robotkutyája is jelen volt az eseményen, ahol hatalmas volt az érdeklődés a robotika iránt.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. április 23.

Új szabályok a munkavédelmi oktatás területén: ezekre kell figyelnie a munkáltatóknak

Az idei év februárja jelentősnek mondható változást hozott magával a munkavédelmi oktatás terén. Bizonyos munkahelyeken ugyanis a munkavédelmi oktatás akár egy e-mail üzenetben elküldött írásbeli dokumentummal is teljesíthető. Mivel a módosítás sok munkavállalót és munkáltatót érint, jelen cikkben az ezzel kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat szedjük össze.