Varga: a munkaerő-mobilitást segítik a munkásszállók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkaerő-mobilitást átmenetileg segítő lehetőség a munkásszállók építése, hiszen egyszerre segít azoknak, akik munkahelyet keresnek, illetve azoknak, akiknek munkaerőre van szükségük – jelentette ki a pénzügyminiszter hétfőn Zalaegerszegen.

Varga Mihály a munkásszállók építésére szolgáló országos program első, mintegy 600 millió forintból megvalósult beruházásának avatásán rámutatott: a munkásszállók építése átmeneti megoldás. Nem az a cél, hogy az ország egyes részei elnéptelenedjenek, hanem az, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek munkaerőre van szükségük, hozzájuthassanak ehhez.

A munkásszállók építése mellett a munkaerő mobilitását segítő támogatások is hatékonyan működnek, a munkaadók által lakhatási támogatásban részesített dolgozók száma meghaladja a 10 ezret, a számukra kifizetett támogatás pedig a 6 milliárd forintot – emelte ki a miniszter.

Varga Mihály emlékeztetett, hogy 2010-ben még csaknem 12 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, amely mára 3,6 százalékra csökkent. Az állásban lévők száma 820 ezerrel emelkedett – ebből 700 ezer a magánszférában talált munkát -, a foglalkoztatottság szintje pedig 55-ről 70 százalékra javult, meghaladva az uniós átlagot is.

Az aktívkorú népességben azonban van még tartalék, így a munkanélküliek támogatásával, képzésével, a közfoglalkoztatásban lévők munkaerőpiacra segítésével, a nők számára kínált rugalmasabb foglalkoztatási lehetőségek – mint a távmunka vagy a részmunkaidő – biztosításával, valamint a szépkorúak újbóli munkába állását januártól már segítő adószabályokkal lehet növelni a munkaerő-kínálatot – sorolta a politikus.

Kitért arra is, hogy tavaly – a szezonális hatásokkal kiigazított adatok szerint – 5 százalékos volt a gazdasági növekedés Magyarországon, ami lehetővé teszi, hogy a lakosság életminősége közeledjen a nyugati országokhoz. „Idén 4 százalék körüli növekedéssel számolunk, ami az uniós átlagot két és félszer, háromszor meghaladja” – mondta.

A reálkeresetek a múlt évben plusz egyhavi bérnek megfelelő mértékben, 8,3 százalékkal nőttek, „a kormánynak nem célja, hogy fékezze ezt az ütemet”, a piac dönti el a továbbiakban is, hogy mire van lehetőség – jelezte Varga Mihály.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 17.

Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása

Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.