Vasárnapi boltzár: sokrétű hatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Számos hatása van a vasárnapi zárva tartásnak: nem pusztán a vásárolni vágyó fogyasztókat érinti, de hat a munkapiacra, s még az ingatlanpiacra is. A Réti, Antall és Társai PwC Legal ügyvédi iroda sajtóbeszélgetésén a szakértők a jog oldaláról közelítették meg a sokakat érintő változást.


Hatályos a  kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, amint azt már maguk a fogyasztók is megtapasztalhatták.

Illetve tapasztalhatják maguk a dolgozók is, amennyiben olyan üzletben dolgoznak, amely a törvény hatálya alá esik. Nekik április elsejétől dupla vasárnapi pótlék jár egy utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott javaslat szerint, míg mondjuk egy világörökségi területen működő – s ezért nem a törvény hatálya alá tartozó – kollégájának viszont továbbra is csak a jelenlegi, 50 százalékos pótlék jár.

Dr. Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje egy kérdésre elmondta: ez a jogszabálymódosítás véleménye szerint nem támadható meg sikerrel az Alkotmánybíróság előtt diszkriminációra való hivatkozással. Az nem diszkrimináció, hogy egy adott pótlék a dolgozók egy objektíven meghatározott csoportjának jár csak, a vasárnapi pótlék jelenleg sem jár minden vasárnap dolgozónak.

A munka törvénykönyve három nyelven

Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben.

További információ és megrendelés >>

A dupla vasárnapi pótlék, illetve a hosszabb nyitva tartás következtében növekvő délutáni műszakpótlékos munkaórák száma várhatóan nem ellensúlyozza majd a kieső vasárnapi pótlékot, a bérszínvonal csökken majd – vélte az ügyvéd.

 Dr. Illés István, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje a vasárnapi zárva tartás kapcsán ingatlanjogi kérdésekre  hívta föl a figyelmet. A nyitvatartási szabályok változása ugyanis a szerződéskötéskori állapothoz képest kedvezőtlenebb helyzetbe hozhatja a bérlőt az árbevétel csökkenésén keresztül. Ilyenkor a bérbevevő a bérleti díj leszállítását kérheti, s ha a felek nem tudnak megegyezni, bíróságtól is lehet kérni a szerződés módosítását. Kivételt képez, ha a tulajdonos olyan önkormányzat, amely rendeletben szabályozza a bérleti díjat. Ilyen esetben ugyanis a díjat jogszabály határozza meg. Ha az önkormányzat a díjat nem rendeletben rögzíti, akkor ilyenkor is lehetséges bírósághoz fordulni – magyarázta az ügyvéd.

Az új Ptk. a 2014. március 15-ét követően kötött szerződések esetében – de a korábbi bírói gyakorlattal egyezően – azt is megköveteli, hogy a körülményváltozás a szerződéskötéskor ne legyen előrelátható, ne a bérlő idézze elő, és ne tartozzon a bérlő rendes üzleti kockázata körébe. Emellett az is feltétel, hogy lényeges érdeksérelem történjék.

Az a bírói mérlegelés körébe tartozik majd, hogy a rendes üzleti kockázat körébe tartozik a nyitva tartás hatósági változtatása, illetve, hogy lényeges változás  történt-e a bérlőre nézve – mondta az ügyvéd. Dr. Szűcs László arra figyelmeztetett: perbeli bizonyítást csak tényekre lehet alapítani, megtörtént dolgokra. Így azonnal pereket indítani nem érdemes a bérbevevőknek, látni kell egy hosszabb időszakot ahhoz, hogy az árbevételcsökkenést be lehessen mutatni a bíróságon.

Dr. Firniksz Judit ügyvéd szerint nem tisztázott még, hogy a nem üzletben folytatott kiskereskedelmi tevékenységekre – így az e-kereskedelemre, csomagküldő kereskedelemre, üzleten kívüli kereskedelemre – milyen elvárások vonatkoznak. Például nem lehet értelmezni a webshopnál – mint egy kérdésre elmondta – a 200 négyzetméter alatti alapterülethez kapcsolódó kedvezményt. Lehetetlen megmondani, mennyi egy webshopnak az alapterülete, boltot fizikai értelemben nem is kötelesek a webshopok fenntartani – mondta.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Kevesli a hatósági munkaügyi ellenőrzést a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Még mindig kevés – reagált a munkavédelmi bírságok összegeinek jelentős emelkedése hírére a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ nem az akár 100 millió forintra emelt büntetési tételt kevesli, hanem az ellenőrzések gyakoriságát. Utóbbi ugyanis – információk szerint – még mindig nem fog változni, mint ahogy az a gyakorlat sem, hogy a szabálytalanságokért, még a fekete foglalkoztatásért is gyakran csak figyelmeztetést „szabnak” ki az ellenőrök. A MASZSZ érdemi változtatást vár.

2024. február 21.

Új bevándorlási törvény: egyes vezetőket nehéz helyzetbe hozhat

Sok hazai vállalatnak okoz problémát, hogy vezető vagy magas pozícióban lévő külföldi kollégáik papíron igazolt végzettség hiányában az új bevándorlási törvény alapján egy megítélés alá esnek a vendégmunkásokkal, így számos jogi hátrány érheti őket. A BLS-CEE Ügyvédi Iroda szakértője szerint a külföldieket alkalmazó vállalatoknak személyre szabott jogi megoldásokat kell találniuk a törvénymódosítással keletkezett új kihívásokra.