Vasárnapi munka: mit mond a törvény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy friss törvényj kapcsán ismét fellángolt a vita a vasárnapi munkavégzés kapcsán. Tekintsük át a kérdés munkajogi oldalát!


A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg. A heti pihenőnapok célja, hogy biztosított legyen a munkavállalók rendszeres regenerálódása, kikapcsolódása. Ennek egyik garanciája az is, hogy – legalábbis főszabály szerint – hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A vasárnapnak a pihenőnapok szempontjából különös jelentősége van. Ez egyrészt abban áll, hogy vasárnapra nem minden munkáltató oszthat be munkaidőt, ennek ugyanis speciális feltételei vannak. Másrészt, a vasárnap is foglalkoztató munkáltatónak is kötelezően havonta egy alkalommal a pihenőnapot kell beosztania vasárnapra.

A rendszeres pihenés biztosítása mellett az ugyanakkor már másodlagos kérdés, hogy a pihenőnapok a hét mely napjaira essenek. A vasárnap megkülönböztetett szerepe tehát nem a pihenőnapok alapfunkciójából ered, hanem ennek történeti, kulturális okai vannak. Éppen erre tekintettel semmisítette meg az Európai Bíróság a munkaidő irányelv azon korábbi rendelkezését, amely a vasárnapot – a tagállam döntése alapján – a heti pihenőidő részének tekintettel volna. Mint a bíróság rámutatott, a vasárnapnak a munkavállalók egészségének és biztonságának szempontjából nincs nagyobb jelentősége, mint a hét bármelyik másik napjának.

A vasárnapi munkavégzés megengedhetősége tehát azért vitatható és relatív természetű, mert a pihenés biztosítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló a hét mely napján nem dolgozik. Tegyük hozzá: az, hogy a munkavállaló vasárnap dolgozik, nem azt jelenti, hogy őt csak kevesebb pihenőidő illeti meg. Csupán arról van szó, hogy a pihenőnapját a hét egy másik napján kapja meg, és annak is vannak előnyei, ha a munkavállaló hétköznap mentesül a munkavégzés alól, például lesz ideje bankban, hatóságnál ügyeket intézni, vagy orvosi kivizsgálásra menni.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Másrészt, az, hogy valaki a hagyományoknak megfelelően vasárnap a családja körében pihenhessen, rengeteg másik munkavállaló munkáját igényli. A vasárnapi ebéd elkészüléséhez dolgoznia kell a víz- és áramszolgáltató cégeknek. Ahhoz, hogy a rokonság délre megérkezzen, működnie kell a tömegközlekedésnek. A cukrászdában már reggel serénykedni kell, hogy friss krémes legyen tálalható az ebéd után, és a háziasszonynak szánt vágott virágot is meg kell venni valahol. Számos munkáltató tehát azért foglalkoztathat vasárnap, mert az e naphoz kötődő hagyományok, szokások megtartásához kötődő tevékenységet végez.

Hozzá kell tennünk, a vasárnaphoz kötődő hagyományoknak legalább annyira része a kereskedelem, a vásárlás is, mint a pihenés. Éppen azért hívják vasárnapnak, mert e napokon tartották, tartják a vásárokat, hiszen ekkor van ideje a hétköznap dolgozó nagyközönségnek beszereznie a szükségleteit, az alapélelmiszerektől kezdve a ruházati cikkeken át a háztájiban nevelt állatokig. Ezt a hagyományt egyébként az új javaslat is elismeri.

Tehát csak hagyományokkal, szokásokkal indokolható, hogy miért vonatkoznak a vasárnapra eltérő szabályok, mint a hét másik hat napjára, és e szokások is ellentmondóak a vasárnapi munkavégzés megítélése szempontjából. Emellett mindig vitatható, hogy a fenti okokra tekintettel pontosan milyen körben engedélyezze a jogalkotó a vasárnapi munkavégzést. 

Jól mutatja ezt a Kúria egyik tavalyi döntése, amelyben a bíróság megállapította, hogy a fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül, és így beoszthat munkaidőt vasárnapra. A döntés egyebek mellett azért kapott nagy figyelmet, mert a megelőző mintegy 10 évben a vasárnapi munkavégzés megengedhetősége körében a bírói gyakorlat nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy egy üzletet a vásárlók – akár nagy számban is – felkeresnek, ha az nyitva tart vasárnap, mert ez a vasárnapi nyitva tartás következménye, nem pedig indokoltságának oka. Hozzátehetjük, ez az indokolás logikailag kifogástalan lenne ma is. A „vásárlási szokások lényeges átalakulása” miatt mégis úgy értékelte a Kúria, hogy lazít korábbi szigorú gyakorlatán. (Bővebben lásd itt.)

A vasárnapi munkavégzés korlátozása egyébként is oldódott az utóbbi években. Egyrészt, az új Munka Törvénykönyve 2012. július 1-jétől az egész kereskedelmi ágazatban lehetővé tette a vasárnapi foglalkoztatást. Másrészt, egy törvénymódosítás 2013. augusztus 1-jétől szűkítette a vasárnapi pótlékra jogosult munkavállalók körét. 

A mostani törvényjavaslat ezzel a tendenciával némileg szembe menve korlátozná az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Nem meglepő módon azonban az előterjesztő is beleütközött a már jelzett problémákra, jelesül hogy számos üzlet nyitva tartása természetszerűleg indokolt vasárnap is. A kivételek meghatározásának nehézségeit jól mutatja, hogy a javaslat számos esetben ad felmentést korlátozásai alól. Például, nem vonatkoznak a tilalmak a pályaudvarok területén működő üzletekre. Azt, hogy mi minősül a pályaudvar területének, a jegyző és a pályaudvar üzemeltetője határozza meg. Furcsa elképzelni, hogy bár a peron mellett és az állomáshoz vezető aluljáróban üzemelő bolt egyaránt az utasforgalomból él, utóbbi egy adminisztratív döntéssel mégis kizárható lehet a vasárnapi nyitva tartásból. Legalább ennyire vitatható, hogy a javaslat nem korlátozza a nemzeti dohányboltok vasárnapi működését (mégpedig a dohányárukon kívüli termékek kapcsán sem).

Észre kell venni továbbá, hogy a javaslat nem a vasárnapi munkavégzést korlátozza, hanem az érintett üzletek vasárnapi nyitva tartását. Nincs tehát akadálya annak, hogy a tervezet hatálya alá eső munkáltató annak elfogadása után is munkavégzést rendeljen el vasárnapra, még ha a boltot nem is nyitják ki aznap. Például, a leltározási, anyagmozgatási, takarítási teendők továbbra is időzíthetőek lesznek a hetedik napra. Mi több, a javaslat még bővítené is azon esetek körét, amikor vasárnapra munkaidő beosztható, hiszen erre elég indok lenne önmagában az is, hogy a munkáltató a javaslat szerint vasárnap nyitva tarthat.

A vasárnapi munkavégzés körüli viták tehát koránt sem jutottak még nyugvópontra, a vitákat és értelmezési kérdéseket pedig a legújabb javaslat elfogadása sem oldaná meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak  3,8 százalékos növekedése mellett – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. március 26.

Búcsúpénzek a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésekor

A munkaviszony többféle módon megszüntethető. Ezek közül a közös megegyezés által nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a felek figyelembe vegyék a másik érdekeit, és közben a saját igényeiket is érvényesíteni tudják. Ehhez persze szükség van arra, hogy a felek egymás között megállapodásra jussanak. Az alábbiakban az anyagi szempontokra fókuszálva ismertetjük a közös megegyezést érintő legfontosabb tudnivalókat.