Vasárnapi munka: mit mond a törvény?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy friss törvényj kapcsán ismét fellángolt a vita a vasárnapi munkavégzés kapcsán. Tekintsük át a kérdés munkajogi oldalát!


A Munka Törvénykönyve szerint a munkavállalót hetente két pihenőnap illeti meg. A heti pihenőnapok célja, hogy biztosított legyen a munkavállalók rendszeres regenerálódása, kikapcsolódása. Ennek egyik garanciája az is, hogy – legalábbis főszabály szerint – hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A vasárnapnak a pihenőnapok szempontjából különös jelentősége van. Ez egyrészt abban áll, hogy vasárnapra nem minden munkáltató oszthat be munkaidőt, ennek ugyanis speciális feltételei vannak. Másrészt, a vasárnap is foglalkoztató munkáltatónak is kötelezően havonta egy alkalommal a pihenőnapot kell beosztania vasárnapra.

A rendszeres pihenés biztosítása mellett az ugyanakkor már másodlagos kérdés, hogy a pihenőnapok a hét mely napjaira essenek. A vasárnap megkülönböztetett szerepe tehát nem a pihenőnapok alapfunkciójából ered, hanem ennek történeti, kulturális okai vannak. Éppen erre tekintettel semmisítette meg az Európai Bíróság a munkaidő irányelv azon korábbi rendelkezését, amely a vasárnapot – a tagállam döntése alapján – a heti pihenőidő részének tekintettel volna. Mint a bíróság rámutatott, a vasárnapnak a munkavállalók egészségének és biztonságának szempontjából nincs nagyobb jelentősége, mint a hét bármelyik másik napjának.

A vasárnapi munkavégzés megengedhetősége tehát azért vitatható és relatív természetű, mert a pihenés biztosítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló a hét mely napján nem dolgozik. Tegyük hozzá: az, hogy a munkavállaló vasárnap dolgozik, nem azt jelenti, hogy őt csak kevesebb pihenőidő illeti meg. Csupán arról van szó, hogy a pihenőnapját a hét egy másik napján kapja meg, és annak is vannak előnyei, ha a munkavállaló hétköznap mentesül a munkavégzés alól, például lesz ideje bankban, hatóságnál ügyeket intézni, vagy orvosi kivizsgálásra menni.

Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás

Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül.
A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet.
A szolgáltatást a munkajog.hu portál felületén keresztül éri el, ahol többféle csomagajánlat közül is választhat.

Részletes információ >>

Másrészt, az, hogy valaki a hagyományoknak megfelelően vasárnap a családja körében pihenhessen, rengeteg másik munkavállaló munkáját igényli. A vasárnapi ebéd elkészüléséhez dolgoznia kell a víz- és áramszolgáltató cégeknek. Ahhoz, hogy a rokonság délre megérkezzen, működnie kell a tömegközlekedésnek. A cukrászdában már reggel serénykedni kell, hogy friss krémes legyen tálalható az ebéd után, és a háziasszonynak szánt vágott virágot is meg kell venni valahol. Számos munkáltató tehát azért foglalkoztathat vasárnap, mert az e naphoz kötődő hagyományok, szokások megtartásához kötődő tevékenységet végez.

Hozzá kell tennünk, a vasárnaphoz kötődő hagyományoknak legalább annyira része a kereskedelem, a vásárlás is, mint a pihenés. Éppen azért hívják vasárnapnak, mert e napokon tartották, tartják a vásárokat, hiszen ekkor van ideje a hétköznap dolgozó nagyközönségnek beszereznie a szükségleteit, az alapélelmiszerektől kezdve a ruházati cikkeken át a háztájiban nevelt állatokig. Ezt a hagyományt egyébként az új javaslat is elismeri.

Tehát csak hagyományokkal, szokásokkal indokolható, hogy miért vonatkoznak a vasárnapra eltérő szabályok, mint a hét másik hat napjára, és e szokások is ellentmondóak a vasárnapi munkavégzés megítélése szempontjából. Emellett mindig vitatható, hogy a fenti okokra tekintettel pontosan milyen körben engedélyezze a jogalkotó a vasárnapi munkavégzést. 

Jól mutatja ezt a Kúria egyik tavalyi döntése, amelyben a bíróság megállapította, hogy a fővárosi bevásárlóközpontban található ruházati üzlet a vásárlási szokások lényeges átalakulása folytán vasárnap rendeltetése folytán működőnek minősül, és így beoszthat munkaidőt vasárnapra. A döntés egyebek mellett azért kapott nagy figyelmet, mert a megelőző mintegy 10 évben a vasárnapi munkavégzés megengedhetősége körében a bírói gyakorlat nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy egy üzletet a vásárlók – akár nagy számban is – felkeresnek, ha az nyitva tart vasárnap, mert ez a vasárnapi nyitva tartás következménye, nem pedig indokoltságának oka. Hozzátehetjük, ez az indokolás logikailag kifogástalan lenne ma is. A „vásárlási szokások lényeges átalakulása” miatt mégis úgy értékelte a Kúria, hogy lazít korábbi szigorú gyakorlatán. (Bővebben lásd itt.)

A vasárnapi munkavégzés korlátozása egyébként is oldódott az utóbbi években. Egyrészt, az új Munka Törvénykönyve 2012. július 1-jétől az egész kereskedelmi ágazatban lehetővé tette a vasárnapi foglalkoztatást. Másrészt, egy törvénymódosítás 2013. augusztus 1-jétől szűkítette a vasárnapi pótlékra jogosult munkavállalók körét. 

A mostani törvényjavaslat ezzel a tendenciával némileg szembe menve korlátozná az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Nem meglepő módon azonban az előterjesztő is beleütközött a már jelzett problémákra, jelesül hogy számos üzlet nyitva tartása természetszerűleg indokolt vasárnap is. A kivételek meghatározásának nehézségeit jól mutatja, hogy a javaslat számos esetben ad felmentést korlátozásai alól. Például, nem vonatkoznak a tilalmak a pályaudvarok területén működő üzletekre. Azt, hogy mi minősül a pályaudvar területének, a jegyző és a pályaudvar üzemeltetője határozza meg. Furcsa elképzelni, hogy bár a peron mellett és az állomáshoz vezető aluljáróban üzemelő bolt egyaránt az utasforgalomból él, utóbbi egy adminisztratív döntéssel mégis kizárható lehet a vasárnapi nyitva tartásból. Legalább ennyire vitatható, hogy a javaslat nem korlátozza a nemzeti dohányboltok vasárnapi működését (mégpedig a dohányárukon kívüli termékek kapcsán sem).

Észre kell venni továbbá, hogy a javaslat nem a vasárnapi munkavégzést korlátozza, hanem az érintett üzletek vasárnapi nyitva tartását. Nincs tehát akadálya annak, hogy a tervezet hatálya alá eső munkáltató annak elfogadása után is munkavégzést rendeljen el vasárnapra, még ha a boltot nem is nyitják ki aznap. Például, a leltározási, anyagmozgatási, takarítási teendők továbbra is időzíthetőek lesznek a hetedik napra. Mi több, a javaslat még bővítené is azon esetek körét, amikor vasárnapra munkaidő beosztható, hiszen erre elég indok lenne önmagában az is, hogy a munkáltató a javaslat szerint vasárnap nyitva tarthat.

A vasárnapi munkavégzés körüli viták tehát koránt sem jutottak még nyugvópontra, a vitákat és értelmezési kérdéseket pedig a legújabb javaslat elfogadása sem oldaná meg.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.

2022. július 1.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.