Vasárnapi pihenőnap: két népszavazási kérdés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria keddi döntését követően már két, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdést is benyújtottak magánszemélyek. Egyikük a szocialisták frakcióvezető-helyettese, akit másodikként regisztráltak.


A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke várhatóan szerdán vagy csütörtökön dönt arról, hogy a kérdések megfelelnek-e a formai előírásoknak és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszthetőek-e – derül ki az NVI internetes tájékoztató oldalának adataiból.

A Kúria keddi döntésével – amelyben a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdések ügyében elutasította a jogorvoslati kérelmeket – megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi „védettsége”, és be lehet újat nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szerint a Kúria döntése után már ketten is benyújtották kérdésüket a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban. A nyilvántartás szerint az elsőként érkezett kérdés Simonné Gercsényi Gabriella magánszemélyé, és úgy hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?”.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a kérdést, és ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor azt az NVB elé terjessze. A kérdés formai vizsgálatánál az NVI elnöke a többi között azt ellenőrzi, hogy a kérdéshez benyújtottak-e 20 és 30 közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, illetve a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.

Az október 23-ai ünnep és a hétvége miatt várhatóan szerdán vagy csütörtökön dönt a kérdésben az NVI elnöke, és amennyiben azt a bizottság elé terjeszti, akkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére.

Az NVI nyilvántartása szerint szintén benyújtott az ügyben népszavazási kérdést magánszemélyként Harangozó Tamás Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese, de őt csak másodikként regisztrálták az NVI-ben. Az ő kérdése úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

Az NVI szeptember közepétől csak az érkezési időpontot tartalmazó beadványt vesz át, az időbélyegző határozza meg, milyen sorrendben érkeztetik a dokumentumokat, ez pedig meghatározza az elbírálás sorrendjét is.

Az érkezési és elbírálási sorrendnek azért van jelentősége, mert a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.