Vasárnapi pihenőnap: két népszavazási kérdés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria keddi döntését követően már két, a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdést is benyújtottak magánszemélyek. Egyikük a szocialisták frakcióvezető-helyettese, akit másodikként regisztráltak.


A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke várhatóan szerdán vagy csütörtökön dönt arról, hogy a kérdések megfelelnek-e a formai előírásoknak és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszthetőek-e – derül ki az NVI internetes tájékoztató oldalának adataiból.

A Kúria keddi döntésével – amelyben a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdések ügyében elutasította a jogorvoslati kérelmeket – megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi „védettsége”, és be lehet újat nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni.

A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szerint a Kúria döntése után már ketten is benyújtották kérdésüket a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban. A nyilvántartás szerint az elsőként érkezett kérdés Simonné Gercsényi Gabriella magánszemélyé, és úgy hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap zárva tarthassanak?”.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké?

A munkaidő szabályozása a környező országokban >>

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >>

Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >>

Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >>

A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a kérdést, és ha az megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor azt az NVB elé terjessze. A kérdés formai vizsgálatánál az NVI elnöke a többi között azt ellenőrzi, hogy a kérdéshez benyújtottak-e 20 és 30 közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, illetve a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.

Az október 23-ai ünnep és a hétvége miatt várhatóan szerdán vagy csütörtökön dönt a kérdésben az NVI elnöke, és amennyiben azt a bizottság elé terjeszti, akkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére.

Az NVI nyilvántartása szerint szintén benyújtott az ügyben népszavazási kérdést magánszemélyként Harangozó Tamás Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese, de őt csak másodikként regisztrálták az NVI-ben. Az ő kérdése úgy szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?”

Az NVI szeptember közepétől csak az érkezési időpontot tartalmazó beadványt vesz át, az időbélyegző határozza meg, milyen sorrendben érkeztetik a dokumentumokat, ez pedig meghatározza az elbírálás sorrendjét is.

Az érkezési és elbírálási sorrendnek azért van jelentősége, mert a népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.