Vegyes képet mutat a középkorúak keresetének alakulása
Vegyes képet mutat a bevételek alakulása a 30-59 éves korosztályban: a válaszadók 52 százaléka növekedésről számolt be, közel 35 százalékuknál nem történt változás, 13 százalékuknak pedig kevesebb jutott az elmúlt egy év során – áll a K&H biztos jövő felmérésében.
Akiknek nőtt a jövedelme, azok átlagosan 43 ezer forintos többletről számoltak be. Akiknél viszont csökkent, azok átlagban 55 ezer forinttal alacsonyabb összegből gazdálkodhatnak havonta. A felmérésben megkérdezettek szerint a mérleg pozitív: az átlagos nettó bevételük összességében 15 ezer forinttal nőtt az elmúlt egy év viszonylatában.
Az utóbbi időszak bizonytalan gazdasági környezetben telt sok háztartás számára, elsősorban az idei év elejére lelassuló infláció miatt, amely a múlt évben jelentősen átírta a középkorúak kiadási forgatókönyveit. Mindezt a bevételek növekedése nem tudta mindenkinél ellensúlyozni. Egyebek mellett erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az első negyedévben.
Megállt a növekedés
A megkérdezettek mindössze 52 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt egy év során nőttek a bevételei. Ez nagyjából megegyezik a múlt év első negyedévében mért 49 százalékos eredménnyel. Ezzel együtt megállt a korábban látott növekedés: 2021 elején mindössze 8 százalék beszélt jövedelememelkedésről, egy évvel később ugyanez 18 százalékukra volt igaz.
A mostani felmérés szerint leginkább a 40-49 éveseknél, valamint a budapestieknél látható pozitív változás, előbbiek körében 59, utóbbiak esetében 62 százalékos a jövedelememelkedést elérők aránya. A különbségek tovább nőttek a különböző kategóriák között: a magas jövedelműek majdnem kétharmadának – 65 százalékának – nőtt a jövedelme egy év alatt. Ugyanakkor a közepes és alacsony jövedelműeknek csak a 41 és 46 százalékánál hasonló a helyzet. Sokan vannak azok, akik stagnálásról beszéltek: a megkérdezettek több mint harmadára, 35 százalékára igaz ez. Emellett a korcsoport 13 százaléka kevesebb bevétellel kénytelen beérni.
Pontosan ekkora összegről van szó
A jövedelememelkedést elérők a szélsőséges értékeket nem számolva az egy évvel korábbihoz képest 43 ezer forinttal nagyobb összegből gazdálkodhatnak, ami 348 ezer forintot jelentett az idei év elején éves összevetésben. Az érintettek leggyakrabban a 20-49 ezer forintos sávot jelölték meg. A mediánérték 30 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a jövedelememelkedést elkönyvelők fele ennél nagyobb, a másik fele pedig ennél kisebb összegű többletet ért el. A magasabb végzettségűek körében 53 ezer forint volt az átlagos növekedés, az alacsonyabb végzettségűek csak átlagosan 38 ezer forintról beszéltek.
Akiknél csökkent a jövedelem – a szélsőértékek kivételével -, átlagban 55 ezer forintos visszaesést jelöltek meg, így 255 ezer forintról számoltak be. A mediánérték ehhez nagyon hasonló összeg, 47 ezer forint. Minél magasabb valakinek a jövedelme, annál nagyobb mértékű csökkenésről számolt be, ami nem meglepő, hiszen a komolyabb jövedelemnél nagyobb a lehetséges csökkenés mértéke. A legalacsonyabb jövedelműeknél 42 ezer, a közepes kategóriába tartozóknál 55 ezer, a magas jövedelműek körében pedig 69 ezer forint volt a mínusz. A kutatás szerint a megkérdezettek harmadának nem változott a jövedelme, esetükben az átlagos összeg 283 ezer forint lett.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a reálbérek az idén várhatóan 8 százalékos mértékben növekedhetnek, ami magasnak mondható. Az idei reálbér-emelkedés már hozzájárult ahhoz, hogy a kiskereskedelmi szektorban bővüljön a forgalom. A szakember szerint sok háztartás tartalékokat fog építeni az idei reálbér-emelkedésből, emellett a szolgáltatásoknál eredményezhet nagyobb keresletet ez a folyamat: például utazásra fordíthatja a többletet a lakosság egy része.
