Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

A munkajogi szabályok a munkáltató és a munkavállaló alá-fölérendeltségi viszonyára tekintettel látja el munkajogi védelemmel a munkavállalókat. A vezető állású munkavállalókra azonban a kiszolgáltatottság nem vagy nem olyan mértékben jellemző, ezáltal rájuk az általánostól eltérő szabályok vonatkoznak, amelyek a szokásosnál csak enyhébb védelmet biztosítanak, továbbá sokkal nagyobb lehetőséget hagynak a feleknek a munkaszerződésben a jogszabálytól való eltérésre. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatosan szintén az általánostól eltérő szabályokat kell alkalmazni velük kapcsolatban.

Vezető állásúnak két esetben minősül a munkavállaló: az első esetben a törvény erejénél fogva, a másodikban a felek megállapodása alapján. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. § (1) bekezdése alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Tipikusan ilyen munkavállaló lehet az ügyvezető, aki képviseli a céget, továbbá az üzleti döntéseken túl a munkáltatói jogköröket is ellátja. Ide tartozik még az a helyettes, aki közvetlenül a vezető alatt helyezkedik el a hierarchiában, akkor is, ha feladatai nem teljesen egyeznek meg a vezetőével. A felek megállapodása, egész pontosan a munkaszerződésben történő kikötés esetén azonban a fenti feltételeknek nem megfelelő munkavállalóra is alkalmazhatóak az Mt. vezető állású munkavállalóra vonatkozó, eltérő szabályai, ehhez két feltételnek kell teljesülnie [Mt. 208. § (2) bekezdés]. Az egyik, hogy a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be. Erre lehet példa, ha a munkavállaló fontos döntések meghozatalában vesz részt, az üzleti életben döntő jelentőségű információk összpontosulnak nála. A másik feltétel, hogy a munkavállaló alapbérének el kell érnie legalább a minimálbér hétszeresét, ez 2020-ban havi bruttó 1.127.000,- forint [a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 367/2019 (XII. 30) Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés].

A fentiek alapján vezetőnek minősülő munkavállalók esetében a munkaszerződésben lehetőség van az Mt. második részétől, néhány kivétellel, szabadon eltérni, akár a munkavállaló hátrányára is [Mt. 209. § (1) bekezdés]. Ez nagyfokú szabadságot ad a feleknek a munkaviszony tartalmának egyedi kitöltésére, akár a jogviszony megszüntetésére vonatkozóan is. Nem lehet azonban eltérni attól a szabálytól, amely szerint a munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a szülési szabadság és a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított hat hónap tartama alatt [Mt. 209. § (2) bekezdés b) pont]. A felmondási védelem felsorolt esetei tehát a vezetők tekintetében is mindenképpen élnek, ám az egyéb szabályokkal kapcsolatosan a felek szabadon eltérhetnek a munkaszerződésben.

Bizonyos, a felmondással történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatos védelmet a vezetők nem élveznek. Így például a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt vezetők esetén nincsen felmondási védelem, a munkaviszony megszüntethető a munkáltató által felmondással [Mt. 210. § (1) bekezdés a) pont], ezáltal nagy a nyomás, hogy az anyák a szülési szabadság után azonnal visszatérjenek a munka világába. Határozatlan tartamú munkaviszonyban vezetők esetén a felmondást a munkáltató nem köteles megindokolni [Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont], nem kell tehát semmilyen okot megfogalmaznia ahhoz, hogy a bizalmi pozíciót betöltő munkavállalójától megváljon. Határozott tartamú munkaviszony felmondása esetén, továbbá azonnali hatályú felmondás során azonban vezetők esetén sem hiányozhat az indokolás. A felmondási korlátok vezetők esetén szintén nem alkalmazandóak, így nem számít, hogy nyugdíj előtt áll valaki, rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesül, sem az, hogy három éven aluli gyermeket anyaként vagy egyedülálló apaként nevel [Mt. 210. § (1) bekezdés b) pont]. A felmondási idő tartama vezetőknél ugyanaz, mint általában a munkavállalóknál, ugyanakkor a kezdete tekintetében szintén nem érvényesülnek a védelmi szabályok: már a keresőképtelenség és a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság alatt is megkezdődik az időtartama [Mt. 210. § (1) bekezdés c) pont].

Azonnali hatályú felmondás esetén is találunk eltérést a vezetőkkel kapcsolatosan: a munkaviszony ilyen módon történő megszüntetésére az annak alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől számított három éven belül van lehetőség, az általános szabályok szerinti egy év helyett [Mt. 210. § (2) bekezdés]. Bűncselekmény elkövetése esetén minden esetben a büntethetőség elévüléséig lehet élni vele, sőt, vezetők esetében is érvényes az a szabály, mely szerint az azonnali hatályú felmondásra az annak okáról való tudomásszerzéstől való tizenöt napon belül sor kell, hogy kerüljön [Mt. 78. § (2) bekezdés].

A vezetőt is megilletheti végkielégítés, ugyanakkor a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb hathavi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor, ha a megszüntető nyilatkozat közlésére a csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően került sor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni. [Mt. 210. § (3) bekezdés]

A vezetőknek különösen ügyelniük kell arra, hogy munkaviszonyukat jogszerűen szüntessék meg, hiszen e tekintetben felelősségük az általánosnál sokkal nagyobb: jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén tizenkét havi távolléti díjat kell megfizetniük a munkáltató felé [Mt. 209. § (6) bekezdés].


Kapcsolódó cikkek: