Visegrád 17.0 – Részlet dr. Sipka Péter: A munkáltató felelőssége az otthoni munkavégzés során című tanulmányából
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. idén tizennyolcadik alkalommal rendezi meg a Magyar Munkajogi Konferenciát Visegrádon. Sorozatunkban kedvcsináló részleteket olvashatnak a tavalyi konferencia tanulmánykötetéből.
Ellenőrzés az otthoni munkavégzés esetében
A munkáltatótól eltérő helyen végzett munka nagyszámú elterjedése rámutatott a munkáltató ellenőrzésének egy komoly sebezhetőségére, nevezetesen a távoli munkavégzés tényének és tartamának igazolására. Ez részben a fentebb tárgyalt munkaidőre vonatkozó szabályok megtartásának kötelezettségéből is fakad, hiszen a munkáltatónak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a munkavállaló a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket betartsa, mivel ezek hiányában munkajogi szabályt sért. A munkavégzés ellenőrzése és számonkérése különleges rendszert és kihívást jelent a munkáltatók részére: annak érdekében, hogy a munkáltató meg tudjon felelni a munkaidő és pihenőidő szabályainak, a munkavállaló munkáját fokozottabban ellenőriznie kell, azaz olyan intézkedéseket kell bevezetnie, amivel igazolni tudja a pihenőidő kiadását. Már önmagában ez a kötelezettség is a munkavállaló fokozottabb ellenőrzését eredményezi, amely során különös figyelemmel kell lenni az irányadó adatvédelmi szabályokra is. Ebből következően a munkáltatók számára elvárás annak a rendszernek a kidolgozása, mely alkalmas a munkaidő és pihenőidő szabályainak az otthoni munkavégzés során történő mérésére, és a pihenőidő kikényszerítésére.
Emellett természetszerűleg megjelenik a munkáltató azon igénye, hogy ellenőrizze a munkavállaló munkavégzését a munkaideje alatt, amelyre az egyedileg adott válaszok gyakran komoly adatvédelmi kockázatként jelennek meg. A digitális csatornákon át folyó munkavégzés során tehát egyszerre kell biztosítani a szükséges és visszakövethető ellenőrzés lehetőségét a munkáltatással összefüggő szabályok betartásának igazolása érdekében (például elektronikus munkaidő-nyilvántartó rendszerrel, a kötelező pihenőidő alatt a rendszerbe történő belépés blokkolásával stb.) és az adatvédelem teljes körű érvényesülését.
Az ellenőrzés az Mt. 9. § (2) bekezdésének fényében értelmezendő, mely alapján törvényi kötelezettségként jelenik meg az előzetes, teljes körű és megalapozott (szükségességet és arányosságot igazoltan tartalmazó) írásbeli tájékoztatás kötelezettsége, ami a GDPR-rendelet átlátható adatkezelésre irányuló kívánalmát hivatott kifejezni, hiszen a törvény nevesíti a szükségesség, az arányosság, a korlátozott időtartam és a célhoz kötöttség alapelvét is. Az Mt. 2019-ben hatályba lépett rendelkezése pontosította a munkáltató ellenőrzési jogát, kimondva azt, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, aminek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, melyről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja. Ez lényegi újítást a bírói gyakorlathoz képest nem eredményezett, hiszen a bíróságok már több alkalommal kimondták azon elvet, miszerint a munkáltató ellenőrzési joga kiterjed a munkavállaló elektronikus eszközzel történő megfigyelésére is. Ezzel együtt látható az, hogy a munkavégzés helyének tartós elkülönülése természetszerűleg megnöveli az ellenőrzés mélységét és időtartamát, hiszen a munkáltató jogos igénye annak igazolása, hogy a munkáltató a munkaidejében munkát végez.
Az otthonról történő munkavégzés esetében külön érdekes azon szabály, mely szerint a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközt, rendszert – eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. Ehhez kapcsolódóan a jogalkotó azt is rögzíti, hogy a munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be. Fontos rámutatni tehát arra, hogy az informatikai rendszerek integritásának biztosítása a munkáltató elsődleges érdeke (és kötelezettsége) lett, ezáltal találkozhatunk számos olyan esettel is, amikor a munkáltató a korábban átadott eszközök használatát tudatosan korlátozta annak érdekében, hogy a saját informatikai eszközeinek, illetve rendszerének biztonságát ily módon szavatolja.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
|
A részlet a Pál Lajos és Petrovics Zoltán szerkesztésében megjelent Visegrád 17.0 – A XVII. Magyar Munkajogi Konferencia szerkesztett előadásai című kötetből származik.
XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia
2021. október 12-14.
Thermal Hotel Visegrád
Tájékozódjon a programról és regisztráljon ide kattintva! |
