Rehabilitációs ellátás: az ombudsman indítványára módosul

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szabó Máté ombudsman iránymutatónak, a kiszolgáltatott emberek jogainak gyakorlati védelme szempontjából is jelentősnek tartja, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta azt a szabályt, amely minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység esetén is kizárta a rehabilitációs ellátás folyósítását. A biztos szerint a testület megerősítette, hogy a rokkantsági ellátórendszer átalakítása során a jogbiztonság és az esélyegyenlőség elemi követelményeinek érvényesülnie kell. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már a kormány elé terjesztette a jogszabály módosítását.

Az ombudsmani indítvány szerint sérül az esélyegyenlőség elve azzal, hogy a törvény korlátozza az alacsony összegű ellátás melletti munkavállalás lehetőségét. Szabó Máté ombudsman azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert úgy látta, hogy sérti az Alaptörvény esélyegyenlőség előmozdítására és a fogyatékossággal élők védelmére vonatkozó előírásait, hogy a rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell keresőtevékenység, közfoglalkoztatásban részvétel vagy keresőképtelenség esetén, illetve hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónap havi átlagában meghaladja a minimálbér 150 százalékát.

Az ombudsmani indítvány nyomán hozott határozatában az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés nem felel meg a jogbiztonság követelményének. Aggályos, hogy bármilyen csekély összegű kereset már a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi, annak ellenére is, hogy maga a rászorultság megszűnt volna, és biztosítva volna a megélhetési minimumhoz szükséges jövedelem. Az Alkotmánybíróság ezt a szabályt azért semmisítette meg, mert nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal – vagyis az arra rá nem szorulókkal – egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat.

Az alapvető jogok biztosa kifogásolta, hogy a rokkantsági ellátórendszer 2012-es átalakítása során nem biztosították a szerzett jogok fenntartásába vetett bizalom védelmét. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán arra jutott, hogy Országgyűlés az Alaptörvény és a korábban hatályos Alkotmány felhatalmazása alapján fogadta el azt a törvényt, amelynek értelmében a megváltozott munkaképességű emberek nem nyugellátásra, hanem egészségbiztosítási ellátásra jogosultak. A testület azt is kimondta, hogy megvoltak a minimálisan szükséges átmeneti szabályok. A rendelkezések pedig abban a tekintetben nem sértik az Alaptörvényt, hogy az ellátás megszüntetését a rászorultság megszűnéséhez, a megélhetési minimumot már biztosító jövedelem meglétéhez kötik.

Készül a jogszabálymódosítás

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már a kormány elé terjesztette azt a jogszabálymódosító javaslatot, amely szerint 2013-tól csak akkor szünetelne a rehabilitációs ellátás folyósítása, ha az ellátás mellett az érintettek napi négy vagy heti húsz órát meghaladóan folytatnak kereső tevékenységet.

Az Emmi nemrégiben kiadott közleménye szerint így komoly segítséghez jutnak azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik állapotuk miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni. A javaslat elfogadása esetén az átlagosan 30-40 ezer forintos ellátásukat a részmunkaidős foglalkoztatásukból származó további 30-40 ezer forinttal tudnák kiegészíteni az érintettek.

A módosítás nem vonatkozik a heti húsz órát meghaladó munkaidőben foglalkoztatottakra, náluk a továbbiakban is szünetel majd az ellátás folyósítása.

Az érvényes szabályozás szerint szünetel a megváltozott munkaképességűek ellátása, ha a rehabilitációs ellátás melletti kereső tevékenységet folytatnak – emlékeztet közleményében a szaktárca.

(Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)

---