A skontó számviteli- és adókezelése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.

A skontó áfakezelése

Az Áfa törvény 77. § (3) bekezdése értelmében az adó (Áfa) alapja a felek választása alapján csökkenthető, a teljesítést követően utólag adott, bizonyos típusú árengedmények esetén. Ha az árengedmény nem felel meg valamelyik, Áfa törvény által nevesített esetnek és annak feltételeinek, akkor azzal kapcsolatban nem lehetséges az adóalap-csökkentése. A skontó is ilyen árengedménynek minősül és meghatározását az Áfa törvény 71. § (1) bekezdése tartalmazza, mely a skontót olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítésként határozza meg, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak.

A skontó összegével tehát csökkenthető az adó alapja, azzal, hogy az adóalap csökkentéshez mindenképpen szükséges bizonylat(számla)-korrekció. A fizetendő adót csökkentő skontó legkorábban abban az adómegállapítási időszakban számolható el, amelyben (az Áfa törvény 153/B. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint) amikor az eredeti számlát érvénytelenítő számla vagy az azt módosító számla a jogosult személyes rendelkezésére áll.

Hangsúlyozzuk, hogy az eladó vagy szolgáltatásnyújtó választhatja azt is, hogy az adóalapcsökkentés lehetőségével nem él, ezért nem állít ki helyesbítő számlát sem, hanem csak értesíti a vevőt vagy a szolgáltatás igénybe vevőjét, hogy az általa meghirdetett árengedményi feltételeit teljesítette. Ezt nevezzük nem számlázott árengedménynek.

A skontó számviteli kezelése

A skontó könyvelése annak függvénye, hogy az eredeti ellenértékhez képest mekkora engedményben állapodnak meg a felek. Amennyiben a skontó összege nem haladja meg az eredetileg meghatározott ellenérték 3%-át, akkor azt az engedmény nyújtójánál pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, míg a beszerzőnél pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni.

Az ellenérték 3%-át meghaladó skontót úgy kell kezelni, mintha az ellenérték 3%-át meghaladó összegű engedménynek megfelelő értékben elengedés történt volna, azaz ezen összeget (3%-on felüli engedményt) az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a szállítónál. A vevőnél a véglegesen átvett pénzeszközök összegét az egyéb bevételek között kell könyvelni.

Skontó a társasági adó rendszerében

Skontó esetében az ellenérték 3%-át meg nem haladó engedményre tekintettel az adózás előtti eredményt nem kell módosítani, míg a 3%-ot meghaladó kedvezmény, mint elengedett követelés után adózás előtti eredményt módosító tétel az engedményt adónál akkor számolandó el a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja szerint, ha az elengedés magánszemélynek nem minősülő, belföldi kapcsolt  vállalkozás részére történik.

Amennyiben a szerződő felek által kötött megállapodás arról rendelkezik, hogy az egyik szerződő fél utólagos engedményben részesül, vagyis a másik fél visszatéríti részére a megfizetett összeg engedmény szerinti részét, akkor a szerződésen alapuló nem számlázott, utólag adott/kapott engedmény 3 %-ot felüli összege a Tao. tv. rendszerében véglegesen átadott/átvett pénzeszköznek minősül. Ez esetben az engedmény jogosultja nem csökkentheti az adózás előtti eredményét, az engedményt nyújtó adózónál pedig az elszámolt ráfordítás akkor lesz a társasági adóalap megállapításánál elismert, ha az engedményt nem külföldi személy vagy külföldi illetőségű részére nyújtja és rendelkezik az engedmény jogosultjának a Tao. tv. 3. számú melléklete „A” fejezetének 13. pontja szerint előírt – az engedmény juttatásának adóévére vonatkozó – nyilatkozatával. Ha a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet végez, akkor arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol.

A cikk szerzője Pataki-Csontos Eszter, az Ecovis Tax Solution senior adótanácsadója. Az Ecovis az Adó Online szakmai partnere. További blogbejegyzések: Ecovis Tax Blog.

---