Jelen cikkünkben azt elemeztük, hogy ennek milyen hatása lesz arra, hogy 2021-től már adatot kell szolgáltatni a magánszemélyek és a közösségi adóalanyok felé kiállított számlákról is.
A gazdaság élénkítésében az adópolitikai változások komoly szerepet kaphatnak. Most a lehetséges változtatásokból emeltünk ki párat azok hatását bemutatva.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007 évi CXXVII. törvény 2019 évi módosítása (2019. évi C. törvény) következtében módosul 2020 július 01-től a számlák kibocsátására vonatkozó adatszolgáltatás. Ennek értelmében idén júliustól már nemcsak a 100 ezer forint áthárított áfát elérő vagy meghaladó összegű számlákról kell adatot szolgáltatni, hanem az értékhatár megszüntetésével már minden belföldi adóalanynak kiállított áfaköteles, áfamentes és fordított adózással érintett ügyletről. Ez talán még a kimenő oldalon nem is jelent problémát, hiszen ott minden érintett számlaadat beküldésre kerül magából a számlázó programból.
Már nemcsak az élelmiszer-értékesítést végző automatákat kell a NAV-hoz bekötni, hanem minden automatát, amely pénzért szolgáltatást nyújt; az Art-módosítás által érintett gépeket június 30-ig kell bejelenteni. A mulasztási bírság akár 500 ezer forint is lehet.
A gazdasági életben a szerződéses felek gyakran alkalmaznak bizonyos, – feltételekhez kötött – árengedményeket. Az árengedményre jogosultságot szerezhet a vevő a beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel (ezt hívjuk rabattnak), az engedmény lehet üzletpolitikai célú, illetve lehet annak „jutalmazása”, hogy a beszerző fél az eredeti esedékességhez képest a termék, vagy szolgáltatás ellenértékét korábbi időpontban téríti meg. Ez utóbbi árengedményt hívjuk skontónak.
Számos tanulmány született a ki nem fizetett (behajthatatlan-vitatott) követelések áfa-kezelését illetően. A kérdés leegyszerűsítve az, hogy a visszakérhető-e a költségvetésből az áfa, amelyet egy korábbi számla kiállításakor fizetett meg az adózó, de a számlát a vevő nem fizette ki.
A 2018-as adóévtől új transzferár rendelet, új előírások alapján kell elkészíteni a kapcsolt ügyletekre vonatkozó transzferár dokumentációt. Mekkora változást okoz ez majd a társaságok életében? Hogyan teljesíthetik a társaságok vonatkozó kötelezettségüket?
2018. augusztus 25-i hatállyal módosult a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. A módosítások a további részesedések bejelentésének vonatkozásában is tartalmaznak kedvezményeket, így bejelenthetővé válnak olyan részesedések is, amelyeket a korábbi szabályok alapján nem volt lehetőség bejelenteni az adóhatósághoz. A következőkben a bejelenthető részesedések szabályait tekintjük át a változások tükrében.
A NAV a napokban tájékoztatót tett közzé a lakóingatlanok az 5%-os áfa megszűnését követő értékesítésének adózási kérdéseiről. Most végigveszünk minden lehetséges esetet.
Érdekes fordulatot hozhat egy, a közelmúltban megjelent Európai Bíróság által kiadott ítélet az adóalap-korrekciók elszámolásának jogosságával kapcsolatos megítélést illetően.
2018. július 1-jétől hatályon kívül helyezték a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendeletet (GKM rendelet). A módosítás már régóta váratott magára, hiszen a GKM rendelet nem kezelte a háttérjogszabályként alkalmazott elektronikus aláírásról szóló törvény 2016-os változását sem, így – többek között – azt a bizonytalanságot is magában hordozta, hogy az elektronikus dokumentum megőrzésével megbízható archiválási szolgáltató alatt a bizalmi szolgáltatót kell-e érteni vagy sem.
2018. július 1-jétől hatályon kívül helyezték a digitális archiválás szabályairól szóló 114/2007. (XII. 29.) GKM rendeletet (GKM rendelet). A módosítás már régóta váratott magára, hiszen a GKM rendelet nem kezelte a háttérjogszabályként alkalmazott elektronikus aláírásról szóló törvény 2016-os változását sem, így – többek között – azt a bizonytalanságot is magában hordozta, hogy az elektronikus dokumentum megőrzésével megbízható archiválási szolgáltató alatt a bizalmi szolgáltatót kell-e érteni vagy sem.