Összehangolt számviteli rendszerek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európában működő cégeknek és a potenciális befektetőknek célszerű tisztában lenniük az európai számviteli rendszerek sajátosságaival. Az európai jogrendszerek, adózási és finanszírozási feltételek különbözőségét a számviteli beszámolási rendszerek összehangolása hivatott kiküszöbölni.

Jogszabályok az Európai Unióban

Az Európai Unióban a számvitel közösségi szabályozása többszintű, azaz a jogszabályi hierarchia különböző szintjein eltérő a tagállamok lehetősége a szakmai érdekeik érvényesítésére. A rendeletek külön adaptáció nélkül lépnek hatályba a tagállamokban. Az irányelvek keretjellegű jogszabályok, amelyek mentén a tagállamok szabadon alakítják ki a belső szabályozásukat. Számviteli szempontból a 4., 7. és 8. számú társasági jogi irányelvek bírnak jelentőséggel. A közlemények szakmai útmutatást nyújtanak, az ajánlások pedig megoldási javaslatokat adnak szakmai kérdésekre, ezek tagállami átvétele nem kötelező.

Jogrendszer

Egy ország számviteli szabályrendszerét nagymértékben befolyásolja a jogrendszer általános felépítése. Európában két alapvető jogrendszert különböztethetünk meg. A szokásjog-rendszerű országokra (pl. Anglia) a részletes törvényalkotás helyett esetjog (precedensjog) jellemző. Ez a sajátosság felfedezhető a számviteli szabályozásban is, hiszen a központi kormányzat helyett a számviteli szakemberek alkotnak szabályokat a gyakorlat számára standardok és ajánlások formájában. A kontinentális vagy kodifikált jogrendszerű országokban (köztük Magyarországon is) a beszámolókészítési szabályokat törvények és egyéb jogszabályok írják elő részletesen, ami a számvitel területét – bizonyos szempontból – rugalmatlanná teszi.

Finanszírozási rendszer

A szokásjog-rendszerű országokban a vállalati finanszírozás hátterében erős tőkepiacok állnak, és a befektetőket is igen kiterjedt jogi védelem övezi. A kontinentális jogrendszerben működő cégekre a részvénytulajdonlás kevésbé jellemző, a tőkefinanszírozás főleg banki forrásból történik. Ezzel függ össze az a tény, hogy ezekben az országokban kisebb a piaci igény az auditált, nyilvánosan közétett számviteli beszámolókra, és a beszámolók kapcsán a kormányzati és adóhatósági igények érvényesülnek elsősorban.

Adózási rendszer

A jogrendszerek különbözősége az adózási feltételekre is hatással van. A kodifikált jogrendszerű országokban megfigyelhető, hogy az adótörvényeknek jelentős befolyása van a számviteli szabályokra. A precedensjog alapján működő országokban ezzel szemben a számviteli szabályozás teljesen elkülönül az adószabályoktól, és a halasztott adók elszámolásával hidalják át a számviteli és az adójogszabályok alapján számított adófizetési kötelezettség különbségét.

Nemzetközi számviteli standardok alkalmazása

Az 1608/2002. számú rendelet alapján az Európai Unió tagállamainak tőzsdén jegyzett társaságai kötelesek a konszolidált éves számviteli beszámolójukat a nemzetközi számviteli standardok (IFRS) szerint összeállítani. A nemzetközi számviteli beszámoló-rendszer képezi ugyanis azt a közös üzleti nyelvet, amely lehetővé teszi az egyes nemzetek számviteli információinak összehasonlíthatóságát.

Az uniós számviteli irányelvekről, finanszírozási és adózási feltételekről, valamint az egyes országok szakember-ellátottságáról részletesen olvashatnak Dr. Beke Jenő cikkében, amely a Számviteli Tanácsadó 2012/4. számában jelent meg. A Számviteli Tanácsadó szaklapról és az előfizetési lehetőségekről bővebben itt tájékozódhat.

---