Rekordmértékűre nőttek a lejárt vállalatközi számlatartozások Koronavírus

23-ról 46 százalékra nőtt a lejárt vállalatközi (B2B) számlatartozások állománya a COVID-19 előtti időszakhoz képest Magyarországon – derül ki az Atradius hitelbiztosító elemzéséből.

Az 1400 magyar és kelet-európai vállalat bevonásával készült, Fizetési Szokások Barométere című tanulmány szerint a megkérdezett magyar cégek fele jelezte, hogy átlagosan 23 napos várakozás után tudták csak behajtani a kintlévőségeiket. A magyar válaszadók 57 százaléka szerint az árbevétel visszaesett az idén, 50 százalékuknál pedig a pénzforgalmat érte negatív hatás. (Ez a régióban 59 és 51 százalék.) A legtöbb magyarországi cég szerint jövőre javul a belföldi és a globális gazdasági helyzet.

Hosszabb fizetési határidőt szabnak meg

Az Atradius elemzői szerint a világjárvány akkor érte el Magyarországot, amikor az ország gazdasági növekedése lassulni kezdett. „Ugyanakkor a tavalyi erős lakossági fogyasztás és export lökhárítóként védte a piacot. Részben ez magyarázza, hogy nálunk látszólag kisebb a válság, mint a régió több országában” – mondta Vanek Balázs országigazgató. – „Ezt jelzi például, hogy a nehézségek ellenére itthon a legalacsonyabb azoknak a cégeknek az aránya, amelyek csökkenő nyereségességről számoltak be. Ez Magyarországon 39, Kelet-Európában 49 százalék. Itt valószínűleg az értékesítés volumene ellensúlyozta a költségeket”

A Fizetési Szokások Barométere szerint a magyar vállalatok 35 százaléka arról számolt be, hogy a járvány miatt késve fizetett a beszállítóinak. A megkérdezettek ugyanakkor kevésbé voltak hajlandóak halasztott fizetési lehetőséget adni a vevőiknek. A koronavírus következtében a tavalyi 68 százalékról 51 százalékra csökkent a halasztott fizetésű B2B értékesítések aránya Magyarországon. A halasztott fizetést leggyakrabban a KKV-szektorban alkalmazták, mert a szállítók ösztönözni kívánták az értékesítést, és versenyképesek akartak maradni a belföldi piacon. A válaszadók 11 százaléka kevesebb halasztott fizetési lehetőséget adott a vevőinek az idén, mint tavaly. Itt jellemzően a számlák késői kifizetésével magyarázták a döntést.

A magyar vállalatok az idén hosszabb fizetési határidőket alkalmaznak. A megkérdezett cégek túlnyomó többsége (63 százalék) arról számolt be, hogy átlagosan 30 napot ad a partnereinek a számlák kifizetésére. 19 százalék 60 napot, 10 százalék 61-90 napot, míg a maradék 8 százalék 90 napnál is hosszabb határidőt szab az ügyfeleinek. –„Ez azt jelenti, hogy a járvány alatt alkalmazott átlagos fizetési határidő 40 nap, szemben a tavalyi 31 nappal. Ráadásul a válaszadók 53 százaléka 15 nappal meghosszabbította a fizetési határidőket, hogy rövidtávú finanszírozási segítséget adjon a vevőinek” – mondta az országigazgató.

Nagy kihívás lesz a kintlévőségek behajtása

A felmérés szerint az idei évre az is jellemző volt, hogy több cég kért hitelminősítéshez szükséges adatokat az ügyfeleitől. A magyar válaszadók 73 százaléka fizetési garanciákat vár a vevőitől. Ezen belül 68 százalék önbiztosítást, 62 százalék kereskedelmi hitelbiztosítást, 40 százalék pedig készpénzes fizetést kért az ügyfelektől.

Az ágazati adatok szerint az idén a magyar vegyipar vezeti a késve fizetések listáját, ez a B2B számlák összértékének 59 százalékát érinti, ami jelentős emelkedés a tavalyi 29 százalékhoz képest. A fémiparban ez az adat 45 és 24 százalék, az elektronikai iparban 42 és 24 százalék, míg az élelmiszeriparban 42 és 20 százalék. Az építőiparban 40 százalékra nőtt a késve fizetett számlák összértéke, szemben a tavalyi 17 százalékkal. A késések 10 és 34 nap között szóródnak.

Az Atradius országigazgatója szerint jövőre a kintlévő számlák behajtása lesz a legnagyobb kihívás a magyar vállalatok számára a nyereségesség szempontjából. – „Magyarországon 46 százalék osztja ezt az aggodalmat, ami több, mint bármely más kelet-európai országban, a régiós átlag 36 százalék. Érdekesség, hogy ugyanakkor a magyar cégek aggódnak a legkevésbé a kereslet esetleges csökkenése miatt. Ez hazánkban 30 százalék, a régióban 37 százalék” – mondta Vanek Balázs.

A magyar vállalatok optimistábbak a régiós cégeknél a költségek megfékezésével kapcsolatban is, nálunk 30 százalék tartja ezt problémának 2021-re, míg a régióban 37 százalék. Több válaszadó számít a belföldi gazdasági helyzet javulására (58 százalék), mint a romlására (23 százalék). Ugyanez érvényes a világgazdasági kilátásokra, ebben 40 százalék javulást, 28 százalék romlást vár. A nemzetközi kereskedelemben 53 százalék számít javulásra, 24 százalék szerint romlás várható.

(Adó Online)


Kapcsolódó cikkek:


Meredeken zuhant a kereskedelmi szálláshelyek forgalma
2021. január 15.

A beutazási korlátozások, illetve a járvány megfékezésére irányuló és a kereskedelmi szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma tavaly novemberben 93,1 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest.

Üzleti várakozások 2021-re: optimisták a vállalkozók
2021. január 14.

A 2021-es évre a vállalkozók bizakodóan tekintenek, 42 százalékuk arra számít, hogy az idén éves árbevétele nőni fog 2020-hoz képest a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatása szerint.

Infláció 2020-ban: 3,3 százalékkal nőttek az árak
2021. január 14.

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak.

PC-eladások: felpörgette a koronavírus a piacot
2021. január 13.

PC-eladások: felpörgette a koronavírus a piacot

Tíz éve a legjelentősebben bővültek a PC-eladások tavaly a világon a koronavírus-járvány miatt megnőtt kereslet hatására - derül ki három vezető ágazati cég adataiból.

Kilábalás a válságból: lassabb lehet a korábban vártnál
2021. január 13.

Londoni makrogazdasági elemzők szerint valószínűleg túlságosan derűlátók voltak az euróövezeti gazdaság idei fellendülésre adott eddigi előrejelzések, mivel a korábbi változatoknál sokkal fertőzőképesebb koronavírus-variánsok terjedése miatt elhúzódhat a korlátozások feloldása.