Üzleti évek között áthúzódó gazdasági események számviteli elszámolásának változása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2020 -as üzleti év eredményének számításakor új számviteli előírásokat kell figyelembe venniük azon vállalkozásoknak, amelyek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező terméket vagy szolgáltatást hoznak létre.

A törvénymódosításhoz írott általános indoklásban a következőt olvashatjuk: „A számviteli törvény módosításának egyik elsődleges célja az uniós és hazai forrású projektek elszámolási szabályainak a gyakorlati igényekhez való igazítása, és egyben a hazai előírások közelítése a nemzetközi (IFRS-ek szerinti) előírásokhoz.”

Az új rendelkezés szerint a vevő előírásai alapján gyártó, vagy szolgáltató vállalkozásoknak nem lehet önköltségen, a mérlegben kimutatniuk a fordulónapi saját termelésű készletet. A fordulónapi befejezetlen, félkész és késztermék a szerződésben szereplő eladási áron kerül az eredménybe. Az eredménykimutatásban értékesítés nettó árbevételeként, jelenik meg az összeg. A vállalkozásoknak számviteli politikájukban meghatározott módon kell teljesítési fokot számítaniuk, amelynek forintosított értéke az üzleti évre kiszámított szükséges árbevétel érték. Az évközi részszámlázások figyelembevételével kell megállapítani a fordulónapi könyvelendő összeget és a könyvelési tételt. A két lehetőség:

–       a kiszámított szükséges árbevétel nagyobb, mint a kiszámlázott érték – aktív időbeli elhatárolással szemben kell az értékesítés nettó árbevételét növelni;

–        a kiszámított szükséges árbevétel kisebb, mint a kiszámlázott érték – passzív időbeli elhatárolással szemben kell az értékesítés nettó árbevételét csökkenteni.

Veszteséges termelés esetén az eladási ár alkalmazásával az értékesítés nettó árbevétele és a közvetlen költségek különbözete mutatja a negatív egyenleget. A következő évi termelési szakasz veszteségére céltartalékot kell képezni, amely egyéb ráfordításként terheli az üzleti évi eredményt.

Folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartás esetén a főkönyvben szereplő fordulónapi összeget saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben ki kell vezetni a 2-es számlaosztályból – az a mérlegbe nem kerülhet. A megrendelő által meghatározott jellemzőkkel gyártott termék fordulónapi mennyisége és az eladási ár szorzata fordulónapon aktív időbeli elhatárolásként és értékesítés nettó árbevételeként kerül könyvelésre.

Az új eredményszámítás alkalmazásával a vállalkozások nagyobb értékű társasági adóalapot és iparűzési adóalapot fognak a bevallásban kimutatni, ennek százalékos mértékében nő az adóteher a 2020-as évre vonatkoztatva.

A vállalkozások egy része több típusú termelési tevékenységet végez. Olyan módon is, hogy a vevő előírásai alapján történik a termelés és olyan módon is, hogy a vevőnek nincs beleszólása a termék főbb jellemzőibe. Ebben az esetben a fordulónapi eredménytételek megállapítása kétféle módon történik (az eddig megszokott önköltség alapján és az új előírás szerint a szerződésből számított összegben).

A fordulónapi könyvelési tételek is kétféleképpen alakulhatnak, így bemutatom a könyvelési tételeket mind a két módszerrel.

A könyveléshez szükséges adatokról itt olvashat bővebben.

A cikk szerzője Rezsabek Angéla okleveles könyvvizsgáló, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatója.

---