2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.

Egykulcsos járulék

Idén júliustól a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4%), a pénzbeli egészségbiztosítási járulék (3%), a munkaerőpiaci járulék (1,5%) és a nyugdíjjárulék (10%) egységes, egykulcsos járulékká olvad. Új megnevezése: társadalombiztosítási járulék, melynek mértéke megegyezik a felsorolt, ’beolvasztott’ járulékok összegével, azaz 18,5 %. A nyugdíjjárulék azonban megmarad önálló járulékként is, mivel vannak olyan ellátások, jövedelmek, amik után továbbra is csak nyugdíjjárulékot kell vonni.

Az egykulcsos járulék bevezetésének következménye, hogy némiképp egyszerűsödik az adminisztráció, ugyanakkor gyakorlatilag minden biztosítottnak 18,5 % társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie járulékalapot képező jövedelme vonatkozásában – kivéve, aki saját jogú nyugdíjasként látja el feladatát. Azoknál a jogviszonyoknál, ahol eddig nem kellett például munkaerőpiaci járulékot fizetni, ez 1,5 %-kal magasabb járulékfizetési kötelezettséget jelent (pl.: megbízott, ha a megbízási jogviszonyból származó járulékalapot képező jövedelme alapján biztosítottnak minősül), ugyanakkor ezáltal az érintett személyek álláskeresési támogatásra szereznek jogosultságot.

Az új Tbj. alapján járuléknak minősül: a társadalombiztosítási járulék (18,5%), a nyugdíjjárulék (10%), az egészségügyi szolgáltatási járulék, a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék, valamint a táppénz-hozzájárulás.

Kizárólag 10% nyugdíjjárulékot fizet:

  • szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tag;
  • egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy;
  • álláskeresési támogatásban részesülő személy;
  • gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesülő személy;
  • rehabilitációs ellátásban részesülő személy;
  • fejlesztési foglalkoztatási díjban részesülő személy;
  • rendvédelmi/honvédelmi egészségkárosodási járadékban/keresetkiegészítésben részesülő személy;
  • rehabilitációs ellátásban részesülő személy.

Meghatározott járulékalap

Az egyéni vállalkozók, és a társas vállalkozók után csökken, a munkaviszonyban foglalkoztatottak esetén pedig bevezetésre kerül a járulékfizetés alsó határa.

Egyéni vállalkozók esetén a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér, illetve ha a személyesen végzett főtevékenysége középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege.

Társas vállalkozók esetén a társadalombiztosítási járulék alapja a minimálbér, illetve ha a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum havi összege. 

Társas vállalkozók közterhei

Attól függően, hogy a társas vállalkozó főtevékenysége középfokú végzettséget igényel-e, vagy sem, 2020. július 1-től főállású társas vállalkozókat az alábbi közteherfizetési kötelezettségek terhelik:

  • szociális hozzájárulási adó 17,5 %, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a;
  • szakképzési hozzájárulás 1,5 %, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 %-a;
  • társadalombiztosítási járulék 18,5 %, melynek alapja a minimálbér/garantált bérminimum 100 %-a;
  • személyi jövedelemadó (szja) 15 %, ami csak kivét után fizetendő. Ha a társas vállalkozó nem vesz fel díjazást, nincs szja fizetési kötelezettség sem. Ez egyúttal azt is eredményezi, hogy a társas vállalkozónak nem keletkezik jövedelme. Ezáltal – ennek a jogviszonyának tekintetében – nincs mit a személyi jövedelemadó bevallásában szerepeltetnie, így adókedvezményt sem tud érvényesíteni.

Természetesen a társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége függ az egyéb jogállásuktól, biztosítási jogviszonyuktól, továbbá attól is, hogy részesülnek-e például gyermekek után járó ellátásban, vagy saját jogú nyugdíjban.

Egyéni vállalkozók közterhei megegyeznek a társas vállalkozókéval, azzal a különbséggel, hogy egyéni vállalkozó nem fizet szakképzési hozzájárulást.

A cikk következő részében a munkavállalók járulékfizetési alsó határát, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat mutatjuk be.


Kapcsolódó cikkek:


Nyugdíj: meddig kell az elhalasztott igazolásokat benyújtani?
2020. július 8.

Az adategyeztetési eljárás eddigi szabályai 2020. július 1-jétől módosulnak. Az új eljárásban a jövőben is fontos érvényességi követelménye lesz az igazolásnak, hogy a jogosult saját kezű aláírását hitelesíttetni kell.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége
2020. július 6.

A nyugdíj mellett munkát végzők járulékmentessége

Július 1-jétől minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól - hívta fel a figyelmet a NAV a honlapján.

Visszaépül a tizenharmadik havi nyugdíj
2020. július 3.

A jövő évtől négy részletben visszaépül a 13. havi nyugdíj juttatása. Az erről szóló törvénymódosítást 193 igen szavazattal, 1 elutasító voks ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a Ház a kormány javaslatára.

Ezek az új tb-szabályok
2020. július 1.

Július 1-jén lépett hatályba az új járuléktörvény. A számos új jogintézmény bevezetését tartalmazó jogszabályt az Adó szaklap cikksorozata ismerteti – most ebből szemezgetünk.