2020. július 1-től hatályba lépő új tb szabályok – II. rész

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben áttekintjük a munkavállalók járulékfizetését, a saját jogú nyugdíjasok munkavégzését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést érintő változásokat.

Munkavállalók járulékfizetési alsó határa

A közlönyállapot szerinti, új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontban meghatározott, munkaviszonyban foglalkoztatott esetén a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha a munkavállaló:

  • jogviszonya hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
  • biztosítása szünetel,
  • táppénzben, baleseti táppénzben, gyermekápolási táppénzben részesül,

akkor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál. Ilyenkor egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

A társadalombiztosítási járulékot minden hónapban, a minimálbér 30 %-a után meg kell fizetni akkor is, ha a munkavállaló havi jövedelme ennél kevesebb. A megelőlegezett tb járulékot a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba (ez a rendelkezés a jelenleg hatályos társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 50. § (5) bekezdésében is megtalálható).

Nem kell a járulékfizetési alsó határt alkalmazni, ha a munkavállaló:

  • gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, ápolási díjban részesül;
  • köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató, vagy szakképzésben részt vevő személy.

Tehát például gyermekgondozási díjban részesülő munkavállaló dolgozhat heti 5 órás munkaviszonyban anélkül, hogy a minimálbér 30 %-a után meg kelljen fizetni a tb járulékot.

Saját jogú nyugdíjasok biztosítását érintő változások

Új definícióként jelenik meg a kiegészítő tevékenységet folytató személy. Ennek minősül az új Tbj. „6. § szerinti biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyban kereső tevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas személy, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül – akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.”

A biztosított definíciójában érdemi különbség annyi lesz július 1-től, hogy az új Tbj. a 6. § (1) bekezdés elején egyértelműsíti, hogy a felsorolt jogviszonyokban végzett feladat ellátása alapján minden kiegészítő tevékenységet folytató személy kikerül a biztosítás alól. Tehát a sajátjogú nyugdíjas az összes felsorolt jogviszonyban kikerül a biztosítotti körből, már nem csak az Mt. szerinti munkaviszonyban.

Fenti rendelkezéshez a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény is igazodik, ami alapján nem keletkezik adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében – a kifizetőnek, a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel.

Összegezve tehát, a saját jogú nyugdíjas minden, új Tbj. 6.§-ban felsorolt jogviszonyában mentesül a járulékfizetés alól, például munkaviszonyban, egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként, megbízási jogviszonyban (kizárólag szja fizetési kötelezettség keletkezik akkor is, ha a jövedelme meghaladja a minimálbér 30%-át). Emellett egyéni vállalkozóként és társas vállalkozóként már nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, és a kiegészítő tevékenységet folytató személy foglalkoztatására tekintettel a kifizetőt sem terheli szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség a felsorolt jogviszonyok alapján.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

2020. július 1-től a NAV fokozottabban figyelemmel kíséri az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezetteket, ezért a személy biztosítási jogviszonyának, illetve jogosultságának megszűnéséről is rövid időn belül értesül. Ezt követően 8 napon belül az adóhatóság olyan tájékoztatást küld a fizetésre kötelezettnek, mely tartalmazza a fizetési kötelezettségre, és az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. A NAV a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket pedig nyilvántartja. Ha a személy tartozása az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének háromszorosát meghaladja, akkor a TAJ kártya érvénytelenné válik a térítésmentes egészségügyi szolgáltatás igénybevételére vonatkozóan – kivéve, ha a tartozást még az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele előtt visszamenőleg befizeti.


Kapcsolódó cikkek:


2020. július 1-től hatályba lépő új tb-szabályok – I. rész
2020. március 11.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-én történő hatályba lépésével módosul néhány fontos szabály, ami többek közt érinti a munkavállalókat, a társas vállalkozókat és a feladatukat megbízási jogviszony keretében ellátó személyeket is. Ebben a cikkben bemutatjuk az újonnan bevezetésre kerülő egykulcsos járulékot, továbbá a meghatározott járulékalapot egyéni vállalkozók, és társas vállalkozók tekintetében.