A diákmunka és a nyugdíj kapcsolata


Áttekintjük, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a dolgozó diák, és mikor nem.

Ma már nem ritka az a jelenség, hogy a diákok, különösen a felsőfokú tanulmányok idején tanév közben is dolgoznak tanulmányaik mellett. Az igazi diákmunka-szezon azonban mégiscsak a nyári szünidő.

Tekintsük át, hogy milyen kapcsolatban van a diákmunka és a nyugdíj között, mikor szerez szolgálati időt a diák munkavégzésével, és mikor nem.

Számos lehetőség áll rendelkezésre a diákmunka módjának megválasztásához. Lehet dolgozni munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatás vagy alkalmi munka keretében, vagy diákszövetkezet tagjaként.

Ebben az írásban a leggyakrabban választott foglalkoztatási formák kerülnek bemutatásra.

Munkaviszonyban történő foglalkoztatás = szolgálati idő

A nyári szünetben már a tizenötödik életévét betöltött iskolai tanuló is dolgozhat munkaviszonyban, munkaszerződés megkötésével. A szerződést általában határozott időre kötik meg a felek, az időtartam rövidségére tekintettel próbaidő kikötése nélkül, gyakran részmunkaidővel.

Arra kell figyelemmel lenni, hogy a fiatal munkavállalókra, azaz a tizennyolc év alatti munkavállalókra a felnőttekre vonatkozó munkajogi szabályoktól eltérő rendelkezések is alkalmazandóak, többek között több pihenő időt biztosítva számukra. (Lásd: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. Törvény 114.§.)

A munkaviszonyban végzett tevékenység biztosítási kötelezettséggel jár, a munkaviszonyban álló diák munkavállaló biztosított lesz, szolgálati időt szerez erre az időtartamra, és nyugdíjhoz figyelembe veendő keresetet. Amennyiben részmunkaidőben történik a foglalkoztatás, és a munkabér összege nem éri el a minimálbér összegét, a nyugellátásnál az arányos szolgálati idő számításának szabályai is alkalmazandóak.

Megbízási szerződés alapján végzett tevékenység = nem mindig szolgálati idő

A tevékenység feltételei alapján sor kerülhet megbízási szerződéssel történő munkavégzésre is. A szerződés típusának (munkaszerződés vagy megbízási szerződés) megválasztása a felnőttek esetében alkalmazandó szempontokkal azonos kritériumokkal történik.

Társadalombiztosítási oldalról nézve a megbízási szerződéssel végzett tevékenység munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül, és nem minden esetben keletkeztet biztosítási jogviszonyt. így szolgálati időt sem.

A megbízásos jogviszony ugyanis csak akkor lesz biztosítási jogviszony, így szolgálati idő is, ha a megbízási díj eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Ez az összeg 2023-ban a 232.000 forintos minimálbérre tekintettel havi 69.600 forint, napi 2.320 forint

Iskolaszövetkezet keretében végzett tevékenység = nem szolgálati idő

A diákok körében nagyon népszerű kereseti forma az iskolaszövetkezet keretében végzett munka, melynél a szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében dolgozhat a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.

A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás, továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére a Munka Törvénykönyve meghatározott rendelkezéseit, különösen a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.

Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell a Munka Törvénykönyve fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait is. (például a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Társadalombiztosítási helyzet

Fontos tudni, hogy nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (Lásd: 2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont).

Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés (18,5%), és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.

Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei diákmunkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz.

Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult az iskolaszövetkezet tagja.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

KSH: a bruttó átlagkereset 658 400 forint

2024. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 658 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 452 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,9, a nettó átlagkereset 13,7, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.