A nyugdíj szabályai 2015-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 2015. évet érintően nagyobb változások a nyugdíjtörvényben nem lesznek, a már korábban bevezetett változásokat viszik csak tovább, illetve egy-egy finomítás várható  – olvasható az RSM DTM blogjában.

Kisebb, bár mindenkit érintő változás például, hogy megszűnik a személyesen történő adategyeztetés lehetősége. Ezt az ügyfelek a jövőben csak elektronikus úton tudják kezdeményezni, a www.onyh.hu és a www.magyarorszag.hu honlapon az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével.

Ennek oka, hogy az Országos Nyugdíjbiztosító Főigazgatósága 2014 augusztusában egy országos szintű adategyeztetésbe kezdett, amely a megyei igazgatóságok kapacitását nagymértékben le fogja kötni. Az adategyeztetés célja, hogy először a nyugdíjazás előtt állók, majd később mindenki adatait digitalizálják.

A hivatalból történő eljárás első körben az 1955-1959 között születettekkel kezdődik. Ennek feldolgozására a nyugdíjbiztosítónak 2 év áll rendelkezésre, majd azt követően ötéves korcsoportonként küldik ki az értesítéseket.

Az egyeztetési eljárás menete

Az eljárás során a nyugdíjbiztosító igazgatóságok a hatósági nyilvántartásban lévő adatokból az ügyfélre vonatkozó kimutatást készítenek, amely tartalmazza a nyugdíjazáskor figyelembe vehető:

valamennyi jogviszonyát,
megszerzett szolgálati idejét,
az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a nyugdíjjárulék-köteles kereseteit,
a levont nyugdíjjárulék összegét,
az egyéb szolgálati, illetőleg jogosultsági időnek minősülő (pl. korkedvezményre jogosító) időtartamokat.

Az ügyfélnek a kimutatás kézhezvételétől számítva 90 nap áll rendelkezésére, hogy a kimutatásban nem szereplő vagy tévesen feltüntetett adatokra vonatkozóan észrevételt tegyen, a helyes adatokat igazoló dokumentumok megküldésével. A beérkezett dokumentumok és igazolások alapján, a nyugdíjbiztosító bizonyítási eljárást indít, melynek keretében megkísérli felkutatni a szükséges iratokat. Például megkeresheti a volt foglalkoztatót, adóhatóságot vagy egyéb szervet.

A tényállás tisztázását követően határozatban dönt az ügyfél elismerhető szolgálati idejéről, és egyéb tényekről, melyek innentől kezdve mint egyeztetett adatok kerülnek nyilvántartásba. A határozattal szemben az ügyfél jogorvoslattal élhet.

Amennyiben az ügyfél a rendelkezésére álló 90 napon belül nem tesz észrevételt, az adatok módosítását és kiegészítését nem kezdeményezi, akkor ezt az igazgatóság jóváhagyásnak tekinti és a rendelkezésére álló adatok alapján jogorvoslatot biztosító határozatot hoz.

Érdemes ezért tisztában lennünk, hogy mit is jelent a szolgálati idő.

Szolgálati idő

Szolgálati idő alatt azokat az időszakokat értjük, melyek alatt a nyugdíjigénylő biztosításra kötelezett jogviszonyban állt, azaz biztosított volt, és az előírt nyugdíjjárulékokat megfizette.

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni:

azokat az időszakokat, ami alatt a biztosítás szünetelt;
fizetés nélküli szabadság idejére (kivéve TGYS,GYED,GYES, gyermekgondozási segélyre való jogosultság ideje, beteg gyermek otthon történő ápolásának ideje);
az egyéni vállalkozói jogviszonynak azon időtartamára, amelyre 2011. december 31.-ig nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozás , illetve 2012. január 1-től nyugdíjjárulék-tartozása van;
társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot, amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék-tartozása van;
mezőgazdasági őstermelő biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan nyugdíjjárulék-tarozása van.

A teljesség igénye nélkül fontos kiemelni egy-két szolgálati időnek minősülő, de nem feltétlenül köztudott jogviszonyt. Ilyen például:

Az öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából az 1998. január 1-je előtt képesítés megszerzésére folytatott

felsőfokú tanulmányok,
ciklusokra bontott, osztott képzés esetén a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányok idejében mind az alapképzés, mind a mesterképzés ideje.

A szolgálati időt elsősorban a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján tudja igazolni, azonban ennek hiányában a foglalkozató által kiállított egykorú okirattal, vagy igazolásokkal. Ennek hiányában lehetőség van az egyéb hitelt érdemlő módon történő igazolásra is, ami például lehet tanú nyilatkozata is.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

---