Az európai átlagnál kevesebb magyarnak van nyugdíjmegtakarítása
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tíz vizsgált európai országban a felnőtt lakosság csaknem felének nincs önálló nyugdíjmegtakarítása, Magyarországon az átlagnál rosszabb a helyzet – derült ki egy friss európai felmérésből, amelyben a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) is részt vett.
Az európai biztosítók nemzetközi szervezete, az Insurance Europe tíz országban összesen több mint tízezer ember megkérdezésével készített felmérést a lakosság öngondoskodási szokásairól. A magyarok mellett a lengyelek, németek, osztrákok, svájciak, luxemburgiak, franciák, olaszok, spanyolok és portugálok válaszoltak azokra a kérdésekre, amelyekből kiderült, hogyan készülnek pénzügyi szempontból a nyugdíjazásra, és mit várnak el a nyugdíjmegtakarításoktól.
A Mabisz tájékoztatása szerint a válaszadók 43 százalékának nincs nyugdíjcélú megtakarítása, bár 62 százalékuk érdeklődik ezek iránt. A magyar válaszadók 46 százaléka nem rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, és 59 százalékuk jelezte érdeklődését.
A nem megtakarítók 42 százaléka mondta azt, hogy nem engedheti meg magának az ilyen célú megtakarítás megkezdését.
A jelenleg nem megtakarítók aránya az átlagnál magasabb a nők, a 18-35 év közöttiek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a munkanélküliek, illetve részmunkaidőben dolgozók körében.
A legfőbb prioritásnak a biztonság számít, a megkérdezettek 73 százaléka magasabb hozam helyett szeretne biztos lenni abban, hogy legalább a befektetett összeget visszakapja egy 20 éves befektetési időszak végén. Fontos szempontnak tekintik emellett a fizetési rugalmasságot, az örökösök részesülését a megtakarításokból és a likviditást, a nyugdíj előtti hozzáférhetőséget.
A válaszadók 46 százaléka elvben a járadékfizetést, 30 százaléka pedig a rugalmas kivételt preferálja, az egyösszegű kifizetést 19 százalék mondta. Konkrét összegek megadása esetén ugyanakkor nagyjából fele-fele arányban választották a járadékfizetést és az egyösszegű kifizetést a megkérdezettek.
A válaszadókat leginkább a garanciákkal kapcsolatos információk érdeklik mind szerződéskötés előtt (64 százalék), mind a szerződést követően (51 százalék). Szintén fontosnak tartják a költségekkel, a kockázatokkal, a kifizetésekkel és a befektetési teljesítménnyel kapcsolatos információkat.
A legkevésbé fontosnak a befektetési stratégiákkal, az országok közötti hordozhatósággal és a szolgáltatóváltással kapcsolatos információk számítanak.
A megkérdezettek 67 százaléka digitálisan szeretné megkapni az információkat.
Az Európai Unió 80 év feletti népessége az előrejelzések szerint 2017 és 2080 között több mint kétszeresére nő, ami a nyugdíjrendszereket egész Európában jelentős nyomás alá helyezi. Becslések szerint évente mintegy 2 ezer milliárd euró kiegészítő nyugdíjmegtakarításra lenne szükség Európában.
A felmérés alapján az Insurance Europe szakértői úgy látják, hogy az európai lakosság körében tovább kell növelni a pénzügyi tudatosságot, illetve a nyugdíjcélú megtakarítások iránti igényt. A nyugdíjtermékeknek pedig fogyasztó-központúaknak kell lenniük, és valós igényeken, szükségleteken kell alapulniuk – hívta fel a figyelmet a Mabisz.