Apák napjára – így szerezhet szolgálati időt gyermekneveléssel az apa
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Kapcsolódó termékek: TB-nyugdíj témájú kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunk 2017-ben hatályos személyi jövedelemadó törvény (Szja tv.) béren kívüli és más juttatásokra vonatkozó, a munkáltatók, kifizetők számára legfontosabb szabályait gyakorlati kérdések tükrében foglalja össze.
Mennyi béren kívüli juttatás adható pénzben?
A 34,22 százalék (1,18×0,15 szja+1,18×0,14 eho) közteher mellett béren kívüli juttatásként évi 100 ezer forint szabadon elkölthető pénzben kifizetett összeget lehet adni annak, akinek a munkaviszonya vagy személyes közreműködői jogviszony az adóév egészében fennáll. A 100 ezer forintnak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony adóévi napjaival arányos része adható, ha a foglalkoztatás az év egészében nem áll fenn.
Amennyiben a pénzben adott béren kívüli juttatás összege az adóévben a 100 ezer forintot, illetve annak az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszony napjaival arányos keretösszegét meghaladja, a meghaladó rész – a kifizetés hónapjában – az adott jogviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles [Szja tv. 71. § (5) bekezdés].
A béren kívüli juttatásként adható pénzösszeg juttatása történhet készpénzben, vagy utalással, de nem történhet utalvány (utalvány-kártya) formában.
Egyebekben a pénzösszeg juttatásához más feltételt (pl. nyilatkozatot) a törvény nem ír elő. Ha pl. a magánszemélynek egyidejűleg több munkáltatója van (kivéve, ha munkaerő kölcsönzésről vagy a Munka tv. 195.§ szerinti egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződésről van szó), a keretösszeget mindegyiknél külön-külön lehet figyelembe venni.
Mikor kell/lehet a pénzbeli béren kívüli juttatást kifizetni?
A pénzösszeg-juttatás az adóévben bármikor egy összegben vagy részletekben (pl. havonta, akár a bérrel együtt, vagy negyedévenként) kifizethető, de az arányosítás miatt érdemes figyelni az időzítésre. Ugyanis a jogviszony évközi megszűnésekor az előzőleg már kifizetett összeg egy része után a kerettúllépés miatt – a megszűnés hónapja kötelezettségeként – a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget (a magánszemély szja- és járulékkötelezettségét és a kifizető által fizetendő szocho-t, szako-t) megállapítani. Ez azt jelenti, hogy a kerettúllépés összege nem számít sem béren kívüli, sem egyes meghatározott juttatásnak, vagyis a juttatói közteher-alap számításánál figyelmen kívül hagyható, illetve a már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők. A túllépés összegének visszafizettetése is lehetséges, ami ugyancsak önellenőrzési következményekkel jár. A kereten belüli összeg személyi jellegű egyéb kifizetés, míg a túllépés bérjellegű költség, ami utólagos túllépés esetén könyvelési korrekciót is igényel.
A keret-arányosításból eredő utólagos adminisztráció elkerülése érdekében (vagy akár a rendelkezésére álló finanszírozási forrásaira tekintettel), célszerű csak a jogviszony adóévben már megvalósult időtartamához igazodóan megállapított részletekben, vagy év végén kifizetni (utalni) ezt a juttatást, ügyelve arra, hogy az legkésőbb december 31-éig megtörténjen, tekintve hogy a következő évre áthúzódó kifizetést már csak a következő évi keretösszeg terhére lehet béren kívüli juttatásként figyelembe venni.
Mennyi SZÉP-kártya támogatás adható béren kívüli juttatásként?
Béren kívüli juttatásként 34,22 százalék közteherrel utalható – több munkáltató által együttvéve – a SZÉP-kártya alszámláira elkülönítve, adóévenként
225 ezer forint szálláshely-szolgáltatásra,
150 ezer forint melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is étkezési szolgáltatásra,
75 ezer forint a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra
felhasználható támogatás [Szja tv. 71. § (1) bekezdés b) pont].
A SZÉP-kártyára utalt támogatások
alszámla-értékhatárokat meghaladó része
és/vagy
a rekreációs keretet meghaladó része
egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja tv. 70. § (4) bekezdés].
Az alszámla-értékhatárokat a jogviszony fennállásával nem kell arányosítani.
Ugyanakkor, mivel az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi korlátokat több juttató esetén együttvéve kell vizsgálni, fontos, hogy a munkáltató nyilatkozatot kérjen a magánszemélytől arra vonatkozóan, hogy más munkáltatótól az adóévben nem részesült SZÉP-kártya támogatásban, illetve ha igen, mely alszámlákra, mekkora összegű támogatást kapott vagy kap. Amennyiben ugyanis utóbb az adóhatóság megállapítja, hogy a magánszemély az adóévben az értékhatárokat meghaladóan részesült olyan támogatásban, amely után nem 22, hanem csak 14 százalék eho-fizetés történt, és a munkáltató nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, a jogkövetkezményeket neki kell viselnie. Ha azonban az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve ha a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja tv. 71. § (4) bekezdés].
Hogyan használható fel a SZÉP-kártya?
Elektronikus utalványt SZÉP-kártyával csak az válthat be, akinek a nevére a kártyát kiállították, de a cserébe kapott szolgáltatást (szálláshelyet, vendéglátást, szabadidő-szolgáltatást) vele együtt bárki (családtag, vendég stb.) igénybe veheti. A társkártya tulajdonosát a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg az elektronikus utalványok felhasználására, de a kedvezményes adózású béren kívüli juttatásnak minősülő SZÉP-kártya támogatások évi összegei társkártya esetén sem haladhatják meg a törvény szerint alszámlánként meghatározott kereteket.
A SZÉP-kártyával igénybe vehető szolgáltatások a következők:
A szálláshely alszámla terhére
szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),
belföldi utazásszervezés (TEÁOR ’08 79.12.-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).
A vendéglátás alszámla terhére
éttermi és mozgó vendéglátás (TEÁOR ’08 56.10.),
egyéb vendéglátás (TEÁOR ’08 56.29.)
szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása),
A szabadidő alszámla terhére
egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR ’08 86.90-ből a fizikoterápiás szolgáltatás, a dentálhigiéniai kezelés, a diagnosztikai szolgáltatás, a terhesgondozás, és az egyéb máshová nem sorolt humán egészségügyi ellátás),
előadó-művészet (TEÁOR ’08 90.01.),
múzeumi tevékenység (TEÁOR ’08 91.02.),
növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR ’08 91.04.),
vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység (TEÁOR ’08 93.21.),
máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR ’08 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, sípálya és sporthajó kikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése),
fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR ’08 96.04.),
testedzési szolgáltatás (TEÁOR ’08 93.13),
egyéb sporttevékenység (TEÁOR ’08 93.19-ből verseny- és lovaglóistállók tevékenysége és a sporthorgászat),
belvízi személyszállítás (TEÁOR ’08 50.30.)
egyéb foglalás (TEÁOR ’08 79.90-ből az idegenvezetés)
sportlétesítmény működtetése (TEÁOR ’08 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszoda belépő és bérlet értékesítése),
sportegyesületi tevékenység (TEÁOR ’08 93.12.),
sport, szabadidős képzés (TEÁOR ’08 85.51.),
szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR ’08 77.21.),
szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR ’08 55.10., 55.20., 55.30., 55.90-ből a családi panzió szolgáltatása).
A szolgáltató a kártyán a munkavállaló és társkártyával rendelkező közeli hozzátartozója rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatja át.
A SZÉP-kártyáról fel nem használt elektronikus utalványok a juttatás évét követő második naptári év május 31. napját követően lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek vissza kell fizetnie a munkáltatónak vagy jogutódjának az elektronikus utalvány lejárta évének június 30. napjáig, kivéve, ha a munkáltató jogutód nélkül megszűnt.
Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy az adott juttatást ténylegesen felhasználták-e a céljának megfelelően. A lejártnak minősülő elektronikus utalványok visszafizetésekor a kifizető által megfizetett személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás nem igényelhető vissza [Nemzetgazdasági Minisztérium 5710/3/2014., NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3157072801.; AVÉ 2014/9.].
FOLYTATJUK
Minden év júniusában ünnepeljük az Apák napját. Ebből az alkalomból tekintsük át, mikor szerezhet nyugdíjra jogosító szolgálati időt az apuka gyermeknevelési ellátásokkal.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nemcsak azok számára nyitja meg a nyugdíj-igénylés lehetőségét, akik megelőzőleg folyamatosan dolgoztak. Megnyílik ez a lehetőség azok számára is, akik egészségi állapotuk miatt rokkantsági ellátásban részesülnek.
A munkát terhelő adók csökkentését, igazságosabb társadalombiztosítási rendszert követelve rendezett tüntetést és felvonulást Bukarestben hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!