Bérügyvitel 2020-ban

Szerző: Adó Online
Dátum: 2020. január 23.
Címkék: ,
Rovat:
A bérügyviteli tevékenységeket érintő és 2020. január elsejével életbe lépett legfontosabb jogszabályváltozásokat foglalta össze az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében a Nexon.

Két olyan, a munkavállalók millióit érintő témakör azonosítható, amelyek lényegében változatlanok maradtak, de az érintett normaelemek alkalmazása mégis sokak számára nem egészen világos. Az első a cafeteria kosár, amelybe már csak nagyon kevés kedvezményes juttatás tehető, mivel már a múlt évben jelentősen leszűkítették a béren kívüli, adómentesen adható juttatások körét.

A munkáltató 2020. január 1-jétől – béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező (38,35 százalékos) közteher-fizetés mellett – továbbra is kizárólag a SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. A három zsebbe az üzleti szférában összesen 450 ezer forint tehető, az alábbi felosztás szerint:
–    vendéglátás 150 ezer forint,
–    szabadidő 75 ezer forint és
–    szálláshely 225 ezer forint.
Ezeken felül is adható persze bármekkora összeg, de a SZÉP-kártyán adott juttatásnak az éves keretösszeget meghaladó része adóköteles, viseli a közterheket.

nyugdíjasok foglalkoztatása a másik ilyen téma, ők ma a munkaerőpiac egyik legkeresettebb munkavállalói csoportja. Úgy mondják, a „70-esek a mai negyvenesek”, mert a munkaadóra és munkavállalóra egyaránt kedvező foglalkoztatási helyzet alakult ki. A munka törvénykönyve szerint foglalkoztatott nyugdíjasok után a munkaadónak nem kell közterheket fizetni, mert a nyugdíjas munkavállalót ebben a szerepkörében a törvény nem tekinti biztosítottnak, ezért adót (SZOCHO) és járulékokat sem kell utánuk fizetni. Csak a munkavállaló bruttó keresetéből kell 15 százalékos személyi jövedelemadó előleget levonni, a többit a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas mind hazaviheti.

A szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség alól 2020. július elsejétől teljes mértékben mentesül a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő személy is, például a megbízási, a közalkalmazotti jogviszonyban, a közszolgálati jogviszonyban, az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy.

Nagy figyelmet kapott, hogy 2020. január 1-jével bővült az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak köre.

Az örökbefogadói díj új ellátásként kerül bevezetésre, amely mellett keresőtevékenység is folytatható, akár teljes munkaidőben. Korábban az örökbefogadók semmilyen támogatást nem kaptak. Az új ellátás kimondott/kimondatlan célja, hogy az örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermeket ne külföldi, hanem elsősorban magyar családok vegyék gondozásba. Erre a díjra – többek között – az jogosult, aki a biztosított, továbbá a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

Az örökbefogadói díj a CSED időtartamával azonos ideig, a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár. Összege a naptári napi alap 70%-a, legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. Ennek megfelelően 2020-ban, a 161.000 forintos minibálbér alapján számolva legfeljebb 225.400 forint. Az örökbefogadói díjból kizárólag személyi jövedelemadó-előleg levonására kerül sor. Az örökbefogadói díj iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni!

Minden bizonnyal a szűkös bölcsődei és más gyermekgondozást segítő kapacitások, valamint a szülői terhek megosztása motiválta a jogalkotót, hogy 2020. január 1-től létrehozza a „NAGYI GYED” intézményét. Ennek keretében –– a még nem nyugdíjas, biztosított nagyszülő gyermekgondozási díj (GYED) ellenében vehet részt unokája gondozásában, mivel – a szülő és a nagyszülő közös döntése alapján – ilyenkor a szülő helyett őt illeti meg a GYED.

A nagyszülő akár több unoka után is felveheti a juttatást. A vonatkozó jogszabály több feltételt is megfogalmaz erre az esetre, többek között a nagyszülőnek a GYED csak akkor adható, ha az igénylő a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végez, a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy hozzájárulnak a GYED nagyszülő általi igénybevételéhez.

Több korlátozó feltételt is megfogalmaz a törvény, például azt is, hogy a nagyszülő a GYED alatt nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik, illetve nem részesülhet társadalombiztosítási nyugellátásban, vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban. A nagyszülői GYED a CSED időtartamának lejártát követően a gyermek 2 éves koráig, ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig járhat a nagyszülő részére. A nagyszülői GYED összege a nagyszülő jövedelme alapján megállapított naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A nagyszülői GYED összegének plafonja 2020-ban 225 400 Ft, amelyből 10% nyugdíjjárulék és 15% SZJA-előleg kerül levonásra. A nagyszülőnek a GYED iránti kérelmet a foglalkoztatójánál kell benyújtania.

A múlt év végén módosították a személyi jövedelemadóról szóló törvényt is, amelynek értelmében [Szja tv. 29/D. § (4) bekezdés] 2020. január elsejétől új, adóalapot csökkentő kedvezményt kaptak a négy vagy több gyermeket nevelő anyák (NÉTAK). Az arra jogosult négy vagy több gyermeket nevelő magánszemély minden más kedvezményt megelőzően csökkentheti összevont adóalapját.

A kedvezmény kizárólag a négy vagy több gyermeket nevelő anyát illeti meg, azt mással megosztani nem lehet. Négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, vagy a jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg és az őt családi pótlékra jogosító (jogosított) gyermekek száma a négy főt eléri. A kedvezményre való jogosultság annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján a magánszemély négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősül, és megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelynek egészében már nem minősül ilyennek. A kedvezmény első alkalommal a 2019. december 31-ét követően megszerzett bevétel adókötelezettségére alkalmazható. A kedvezmény érvényesítése az adóelőleg megállapításánál, illetve az adóbevallásban a jogosult nő nyilatkozatai alapján történik.

Az új adómentes jogcímek között már 2019. VII. 24-től adómentesnek számít az idén megrendezésre kerülő labdarúgó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA-val, a tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses jogviszonyban álló magánszemély (különösen: UEFA-tisztségviselők, versenybírók, sportolók, önkéntesek, sportszervezetek képviselői) részére adott juttatás (különösen: napidíj, bónusz, felmerült költségek megtérítése, pénzdíjak, átadott formaruhák, természetben biztosított ellátás, valamint a versenyekhez kapcsolódóan adott promóciós jellegű juttatások).

sporttal kapcsolatosan más adómentes jogcímek is találhatók a személyi jövedelemadóról szóló törvényben. Ilyennek számít a Kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített esemény megrendezésével összefüggésben a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek a Kormány határozatában megjelölt szervezője vagy szervezői által a sportolóknak, a versenybíróknak, a magyar és külföldi sportszövetségek tisztségviselőinek és képviselőinek, a szervezőbizottsági tisztségviselőknek és az önkénteseknek adott napidíj, költségtérítés, formaruha, természetben biztosított ellátás, a sportolóknak fizetett pénzdíj, továbbá a versenyekhez kapcsolódó promóciós jellegű juttatások a Kormány határozatában meghatározott mértékig.

Adómentes juttatás nem csak a sportolókat, de például a szakképzésben résztvevő tanulókat is megilleti, mert a személyi jövedelemadóról szóló törvényben kimondták, hogy adómentes a szakképző intézményben a tanulónak, illetve a képzésben részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett ösztöndíj, az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan nyújtott egyszeri pályakezdési juttatás és a rászorultsági helyzetre és a jó tanulmányi eredményre tekintettel pályázat útján nyújtott támogatás. Továbbá a szakképzési munkaszerződés alapján a duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő magánszemélynek a szakképzésről szóló törvény alapján meghatározott mértékben kifizetett munkabér és a minimálbért meg nem haladó mértékű más pénzbeli és nem pénzbeli juttatás.

hallgatói/diplomás GYED az újabb gyermek után is biztosítja a gyermekgondozási díjat.

A Nexon arra is figyelmeztet közleményében, hogy  összeállításuk nem teljes körű felsorolása az egyes bérügyviteli tevékenységek ellátásához szükséges jogszabályváltozásoknak, jogi tanácsadásnak nem minősül.

A kommüniké emlékeztet arra, hogy a nagyléptékű változásokat hordozó új társadalombiztosítási törvény – időt hagyva a felkészülésre – csak 2020. július 1-jén lép életbe.


Kapcsolódó cikkek:


Ezek az új tb-szabályok
2020. július 1.

Július 1-jén lépett hatályba az új járuléktörvény. A számos új jogintézmény bevezetését tartalmazó jogszabályt az Adó szaklap cikksorozata ismerteti – most ebből szemezgetünk.